2021 nyarán tömegtüntetések robbantak ki Kubában az országszerte tapasztalható áramkimaradás és az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt. A kormány szigorúan lépett fel a tiltakozókkal szemben, a hatóságok sokakat letartóztattak. A nemzetközi közösség bírálta ezt, Havanna azonban az amerikai szankciókat és “a Kuba elleni sajtóhadjáratot” okolta a tüntetésekért.

Hivatalos adatok szerint mintegy ötszáz embert ítéltek több évi börtönbüntetésre a tüntetésekben való részvétel miatt, néhányukat 25 évre.

Joe Biden volt amerikai elnök idén januárban beleegyezett, hogy leveszi Kubát az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listájáról a foglyok szabadon bocsátásáért cserébe. Kuba azt hangoztatta, hogy a döntés a katolikus egyházzal folytatott egyeztetések eredménye.

Donald Trump hivatalba lépésekor felmondta a megállapodást, így Kubát visszahelyezte a listára és újabb szankciókkal sújtotta az országot. Emiatt a kommunista kormány ideiglenesen felfüggesztette a foglyok szabadon bocsátását. A kubai állami médiában azonban hétfőn este igazságügyi tisztviselők bejelentették, hogy “idő előtt szabadon bocsátották mind az 553 foglyot, akik ellen lezárult az eljárás”.