A NASA Curiosity nevű Mars-járója a Gale-kráterből figyelve vette fel a marsi égbolton megjelenő felhőket, amelyekhez hasonló a Földön is kialakul.
Az éjszakai világító felhők egészen különleges látványt nyújtanak az égbolton. Magyarországon nagyjából június közepétől augusztus elejéig van esély megpillantani őket akkor, amikor a mezoszféra hőmérsékleti és páratartalmi viszonyai kedvezőek. Általában egy órával napnyugta után, vagy ennyivel napkelte előtt a legszebb. Ilyen képződmények azonban nemcsak a Földön vannak, hanem például a Marson is, a NASA Curiosity nevű Mars-járója pedig meg is figyelt egy ilyet.
A vörös bolygón a felhők szárazjégből állnak, amikor a légkörben lévő szén-dioxid felhőbe szerveződik. A NASA tudósai szerint a bolygón a kora őszi időszak az, amikor a legjobban megfigyelhetők ezek a képződmények a Gale-kráterből, vagyis onnan, ahol most a Curiosity is van. A felvételt a szerkezet kamerája rögzítette.
Az IFLScience azt írja, a felhőket először a NASA Pathfinder nevű űrszondája látta még 1997-ben. A Curiosity 2012 óta van a Marson, de 2019-ig tartott, amíg sikerült észlelnie a képződményt. A Perseverance majdnem négy éve van a Marson, de még egyszer nem látta őket. A NASA tudósai szerint előfordulhat, hogy a Mars egyes régiói jobb feltételekkel rendelkeznek a kialakulásához, mint mások. A Gale-kráter ebből a szempontból jobb lehet, mint a Perseverance kutatási helyszíne, a Jezero-kráter.
Mark Lemmon, a NASA tudósa szerint egyelőre nem tudni pontosan, hogy miért alakulhat ki egyik helyen a felhő, és miért nem a másikon. Ezt a jövőben szeretnék majd vizsgálni a szakemberek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.