Az ember istenkeresése a történelem egyik mozgatója. A politeizmusok isteneit viszont nemigen izgatta az emberek világa. Nem így Jahve. A héberek istene „hatalmas kézzel és kinyújtott karral” áttörte a múlt határát, majd választott népével szövetséget kötött.
Petőfi Sándor Az apostol c. elbeszélő költeményének kalandos sorsa kulcsfontosságú volt a költő megítélésében, kanonizálásában, sőt irodalmunk egész fejlődéstörténetében. Ha a művet a kortársak időben megismerik, nem alakulhattak volna ki a Petőfi-kultusz mitikus ideálképei – állítja Margócsy István irodalomtörténész.
A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
Nagyszabású összeállítással rukkol elő a Bibó-centenáriumra a Holmi. A közlemények zöme dokumentum, és azt a Bibó Istvánt is megmutatja, amelyiket eddig még alig-alig ismertük: a gimnazistát és az Európát járó ifjú peregrinust.
Petri György mint a Szovjetunió díszvendége, a szocialista kultúra magyar nagykövete. Abszurd történet mérhetetlen mennyiségű kaviárról, grúz konyakról, saslikról és az azt követő csömörről. Az író elvtársnak elege lesz.
A diktatúra testközeli élmény. A szimpla dolgok is mély, egzisztenciális és szimbolikus értelmet nyernek. Két friss elbeszélés emlékeztet a történelmi tapasztalatainkra.
Születtek 1925-ben. Egyikük németbarát dzsentricsaládban, másikuk zsidó–horvát családban nőtt fel. Magyarok. Szembefordultak a Horthy-korszakkal, majd antifasiszta ellenállók lettek. A két barát demokratikus Magyarországot akart. 1947-ben mégis beléptek a kommunista pártba. Miért?
Bűn-e, ha a költő jótőgyű szüzekről, énekes combokról, csóktól fulladó lányokról ír, vagy az ifjú Krisztushoz hasonlítja magát? Nem volt rég, mikor vádat emeltek effélék miatt. Ma az alkotót más kínok gyötrik.
A XX. századi magyar irodalom két jeles alakjának életútinterjújából közölt részleteket az októberi Holmi. A folyóirat joggal tekintheti őket „saját halottjának”, mindketten szerzői voltak, a költő szerkesztőbizottsági tagja, az irodalmár szerkesztője is volt a lapnak: Petri György és Domokos Mátyás.
Petri György üstökösként tűnt fel, hogy aztán költőként többször évekre elhallgasson. A szilenciumokat nem csak az aczéli kultúrpolitika vagy zűrös magánélete kényszerítették rá, hanem „realista felismerések” is. Ugyanazok, amelyekből máskor meg alkotókedve táplálkozott.
A legnagyobb jószándék és a bravúros előadásmód dacára hogyan válik Petőfi kultusz-Petőfivé? Miként működik a kultusz rituáléja Illyés Gyula nagyszerű könyvében? Miért tűnnek el a „legnagyobb magyar költő” szlovák gyökerei? Margócsy István magyarázatai.
Invázió, beszivárgás, fertőzés, rombolás, aláásás. Titkos háború, amelyet egy idegen hatalom indított egy mit sem sejtő magyar város ellen. A „titkos férgek” a termeszek, a felszabadító erők a magyar hangyák. Egy elfeledett gyerekkönyv tudós újraolvasása.