Az osztrák közlekedési minisztérium nem nyugodott bele, hogy a magyar fél erőből lenyomta őket a vasúti társaságban.
Beperelte az osztrák közlekedési minisztérium a GYSEV Zrt.-t, de az utóbbi pernyertessége érdekében beavatkozott a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is, írja a 24.hu.
Mint ismert, a magyar állam tavaly kétharmados többséget szerzett az osztrák–magyar tulajdonú GYSEV-ben, majd a magyar fél tőkeemeléséről döntöttek a társaságban, az osztrákokét pedig leszavazták, miközben a magyar állam tőkeemelését az osztrák fél nem szavazta meg.
Az osztrák felet képviselő Heinzelmann Virág ügyvéd szerint most azért indítottak pert, mert szerintük a magyar fél jogsértő módon járt el, amikor kizárta az Osztrák Köztársaságot a tőkeemelésből annak ellenére, hogy az minden, a tőkeemeléshez szükséges előfeltételt teljesített.
Az osztrák beadvány feltételezi, hogy a 75 százalék feletti magyar tulajdonszerzés értelme az, hogy „a GYSEV járműveit, illetve humánerőforrásait más célokra használja fel”. Sőt, olyan helyzet állt elő, hogy a magyar állam egyedül is módosíthatja az alapszabályt, dönthet egyesülésről vagy szétválásról, de akár be is zárathatja az Ausztriában működő fióktelepeket és vasúti hálózatot. Heinzelmann azzal indokolta a felfüggesztésre irányuló kérelmet, hogy így megakadályozható az egyoldalú tőkeemelés és alapszabály-módosítás.
A GYSEV és az ügybe mellette beavatkozó ÉKM a kérelem elutasítását kérte, azzal érvelve, hogy a felperes bizonyítékkal nem állt elő, csak feltételezésekről van szó, nincs azonnali jogvédelemért kiáltó helyzet. A törvényszék pedig Lázárékkal értett egyet, elutasította az osztrákok felfüggesztés iránti kérelmét, vagyis a jogvita ellenére a cégbíróság bejegyezheti a megtámadott közgyűlési határozatokat, a tőkeemelést. A bírót azért nem győzte meg az osztrák fél érvelése, mert a jövőben várhatóan bekövetkező eseményeket vázolt, de ezeket alátámasztó bizonyítékot nem mutatott be.
A 24.hu szerint viszont az ügy érdemi része csak ezután következik, mert azt, hogy a szóban forgó határozatok jogszabálysértők vagy alapszabályba ütközők-e, ebben az eljárásban nem vizsgálták. A kereset jogi és ténybeli alapját majd az érdemi eljárásban mérlegelik, és döntenek felőle.