Az április 30-án lezáruló beiratkozással a 94 ezer elsőst már a januártól hatályos új beiskolázási szabályok szerint "osztják" el. Vagyis újraírt általános iskolai körzetek alapján, elvileg arányosan és erősen korlátozott iskolaválasztási joggal. Az esélyegyenlőség jegyében megalkotott előírások szerint az általános iskolák kötelesek fel- vagy átvenni a körzetükbe tartozó gyerekeket. Az iskolai szegregáció megszüntetése érdekében a körzeteket újra kellett rajzolni azokon a településeken, amelyeken több általános iskola működik. Mégpedig úgy, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (úgynevezett HHH-s) gyerekek aránya az összes tanulóhoz képest az egyes körzetekben legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. A HHH-s gyerekeket - például azokat, akik gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, és az egyik szülőjük nyilatkozott arról, hogy nem rendelkezik nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettséggel - a jegyzőknek kellett összeírniuk.

Ha a kötelezően felvettek után az iskolának még marad szabad helye, azokat kell elsősorban befogadnia, akik az iskola székhelye szerinti településen laknak, a HHH-s jelentkezők ilyenkor előnyt élveznek. Ha még ezek után is maradt férőhely, akkor sorsoláson kell eldőlnie, kiket vesznek fel a szabad helyekre.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) az új felvételi rendről kiadott tájékoztatójában azt javasolja az iskoláknak, csak azután véglegesítsék a felvett tanulók listáját, ha már mindenhol lezajlott a sorsolás. Így valószínűleg csak szeptember elején válik véglegessé, hogy kit hova vettek fel. "Helye mindenkinek lesz a saját körzetében, legfeljebb nem abba az iskolába jár majd, ahová a szülő leginkább szerette volna" - mondta a HVG-nek Hegyiné Pallaghy Szilvia, az OKM esélyegyenlőségi osztályának vezetője.

A szándékot, hogy az iskolák nem válogathatnak a gyerekek között, és átjelentkezésre elsősorban a hátrányos helyzetű tanulóknak lesz lehetőségük, nem egyértelműen fejezi ki a törvényszöveg - derül ki Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmannak az oktatási integrációs intézkedések hatékonyságáról készült jelentéséből. Az ombudsmani hivatalban úgy látják, a pontatlan szöveg miatt előfordulhat, hogy az iskolák már a "második körben" sorsolást tartanak, s ekkor az intézményeknek lehetősége ugyan, de már nem kötelezettsége, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben részesítsék. Emellett hiányolják azokat a garanciákat, amelyek megakadályoznák, hogy ezúttal a HHH-s gyerekek szüleinek döntése miatt ne kezdődjön újra az iskolai szegregáció.