Az állampapír-kifizetések és a kormányzati intézkedések nyomán felpörgött az ingatlanpiac, ugranak az árak, ám aligha épül több új lakás.
Tatabányára érkezik egy 42 milliárd forintos beruházás, 800 embert fognak alkalmazni az új gyárban, ahol még idén elindul a termelés.
2023-hoz képest közel harmadával esett vissza a lakásépítések száma. Az engedélyezett lakásépítések száma is kisebb volt, mint az előző évben.
Január végén a gyártósor utolsó darabjait is Romániába szállították, több mint 200 embert bocsátottak el.
A KSH decemberi adatai komoly termelésbeli visszaesésről jelentettek, de közben az építőanyag-megrendelések év elején valósággal berobbantak.
Az egy évvel korábbihoz képest 4,2 százalékos volt a termelés visszaesése.
Rossz év volt 2024 az építőipari mikro-, kis- és középvállalkozások számára, reálértéken visszaesett a lakáscélú hitelek összege, a felújítási célúaké pedig éppen csak csordogált. 2025 jobbnak ígérkezik, aminek már látszanak is a jelei.
Több mint ötödével csökkent az épületek építésének mennyisége, a megkötött új szerződések volumene is a felére esett vissza, ami 2025-re sem ígér túl sok jót.
Január 15-ig minden építőipari kivitelezőnek és tervezőnek felelősségbiztosítást kell kötnie a kivitelezés közben okozott károk, köztük a személyes sérülések megtérítésére, illetve a sérelemdíjak kifizetésére.
Már egy alföldi autópálya esetében sem meglepő a kilométerenként 8 milliárd forintos költség.
A lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő – figyelmeztet Simor András. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot.
Amerikai kutatók olyan betont fejlesztettek ki, amely a tesztek alapján valós körülmények között is megállja a helyét.