A kínai Csu-zsung marsjáró adatait elemezve arra jutottak a szakemberek, hogy valószínűleg az egykori óceán partján járt a szonda, amikor a vonatkozó adatait rögzítette.
Ausztrál kutatók az egyik Marsról származó meteoritban cirkon kristályra bukkantak, aminek tulajdonságai fontosak lehetnek a marsi élet kutatása szempontjából.
A NASA tudósai szerint a marsi poros jég segítségével a megolvadó víz nem párolog el, ami egyszerű élőlények egész ökoszisztémáját táplálhatja.
Az ExoMars nevű űrszonda infravörös tartományban készített felvételeket a Mars felszínéről, amikor egy ismerős mintázat bukkant fel a képek között.
A NASA marsjárója, a Perseverance egy különleges szikladarabra bukkant, amelynek a mintái arra engednek következtetni: évmilliárdokkal ezelőtt mikrobiális élet lehetett a bolygón.
A NASA 3D-nyomtatással készített olyan életteret, amilyenhez hasonlóban majd a Marson dolgozó tudósok is élni fognak. A négy beköltöző önkéntest most 378 után engedték ki a szimulációs környezetből.
A NASA tudósai szerint újra kell gondolni, milyen összetétele volt az ősi Mars légkörének, a jelek szerint ugyanis több lehetett benne az oxigén, mint azt eddig feltételezték.
Veszélyben lehet a NASA Mars Sample Return küldetése, mely marsi por- és kőzetmintákat hozna a Földre. Az ok a pénz, és most olyan megoldásokat keresnek, melyekkel olcsóbbá és gyorsabbá lehetne tenni a küldetést.
A NASA februárban bukkant rá a Jezero-kráterben arra a sziklára, amely tökéletes betekintést nyújthat abba, milyen volt a bolygó évmilliárdokkal ezelőtt.
Japán kutatók szerint a Mars ősi légkörében formaldehid keletkezhetett, ami aztán a vizekbe bekerülve létrehozhatta az élethez szükséges RNS-t.
Egy német asztrobiológus szerint amikor a NASA Viking-programjában vizet adtunk a marsi talajhoz, megöltük a benne élő mikroorganizmusokat.
Olyan repedéseket talált a Curiosity rover a vörös bolygón, amelyhez hasonló a Földön a nedves-száraz időszakok váltakozásával alakul ki. A marsi képződmények 3,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezhettek.