A kínai Csu-zsung marsjáró adatait elemezve arra jutottak a szakemberek, hogy valószínűleg az egykori óceán partján járt a szonda, amikor a vonatkozó adatait rögzítette.
Régóta áll már az a feltételezés, hogy a Mars nem volt mindig annyira kietlen bolygó, mint most: óceánok boríthatták a felszínét. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban közzétett friss publikáció szerint a kutatók most olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek szintén ezt a feltételezést támasztják alá.
A tudósok most a Csu-zsung nevű marsjáró adatait elemezték, amiket akkor rögzített a rover, amikor a bolygó felszín alatti világát igyekezett feltérképezni. A Mars északi sík vidékéről származó adatok rendkívül hasonlók ahhoz, amit a tudósok korábban a Földön is találtak, amikor hasonló módszerre vizsgálták a bolygónkat. A munka során olyan, felszín alatti anyagot tártak fel, ami a síkság felé dőlt meg. Benjamin Cardenas, a Penn State Egyetem tudósa szerint a radar jellemzően az üledék méretének finom változásait is érzékeli, így valószínűleg ez történt a Marson is – írja a The Guardian.
Az adatok alapján a kutatók úgy vélik, a vörös bolygó óceánjánál lehettek apályok és dagályok, a víz hullámzott, egy közeli folyó pedig hordalékot szállíthatott oda. „Ezeknek a folyamatoknak hosszabb időn át kellett működniük” – véli Cardenas.
A tudósok régóta vitáznak arról, hogy a Mars felszínén lehetett-e óceán. Erre egyre több bizonyítékot találni, sőt, nemrég arra jutottak a szakemberek, hogy egy egész óceánnyi vizet rejthet a Mars belseje.
A kutatók által most megtalált terület lényegében olyan lehet, mint a Földön egy partszakasz. Ez azért is fontos, mert a bolygónkon itt jöhetett először létre élet, így valószínűleg jó kutatási terület lehet egy ugyanilyen helyszín a Marson is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.