Újabb ijesztő tény derült ki a lassan mindenütt jelenlévő műanyagokról, ezek közül is az egészen parányi mikro- és nanoműanyagokról. Beleszólnak abba, hogyan hasznosulnak a szervezetben az antibiotikumok.
Halogatják a megállapodást a műanyagok visszaszorításáról az ENSZ tagállamai, miközben egyre inkább átjárják környezetünket, sőt már szervezetünket is a mikroműanyagok. Sokszor meglepően nagy koncentrációban jelennek meg hazai vizeinkben, a szakértők aprólékosabb szennyvíztisztítást, nagyobb odafigyelést és egységes mérést szorgalmaznak, ami még a jövő zenéje. Addig maradnak a folyótakarítási akciók, amelyekből minden korábbinál többet szerveztek tavaly. Mind a műanyaggyártásnál, mind a folyótakarításnál kulcskérdés, hogy a forrásnál kellene kezdeni a munkát.
A mikroműanyagok olyannyira a mindennapjainik részévé váltak, hogy immár az állatok és az emberek szervezetében is megtalálhatók. Él azonban egy egészen furcsa, szinte mindennek ellenálló állat, amelyik – úgy tűnik – még a mikroműanyagokat is elkerüli.
Kínai kutatók a pamutban lévő cellulóz, valamint a tintahalak csontjában lévő kitin segítségével olyan anyagot fejlesztettek, ami segíthet megtisztítani a szennyvizet a mikroműanyagtól.
A Birminghami Egyetem kutatói szerint felerősítik egymás negatív hatásait a mikroműanyagok és az örök vegyi anyagok, amelyek már külön-külön is komoly veszélyt jelenthetnek az ember egészségére.
Ausztrál kutatóknak sikerült olyan adatelemző rendszer kifejleszteniük, amely segítségével egy akkora műanyag szeméthalom is felfedezhető a tengerpartokon, ami kisebb, mint a műhold kamerájának egyetlen pixele.