Szerinte a nagyhatalmak Ukrajna területére érdekszféraként tekintenek, amivel nem kell egyetérteni, de ettől még létezik ez a gondolkodás.
Az ukrán államiság tagadása mára már gyakorlattá vált a kormánypárt berkeiben.
Vagyis arról, hogyan próbálták azt megakasztani „a jórészt külföldi támogatásból élő ultraliberális akadémiai szélsőségesek”.
A miniszterelnök politikai igazgatójának odaítélték a tudományos fokozatot, erről jegyzőkönyv is készült.
Rogán Antal helyett Gulyás Gergely minisztériumának a szervezetéhez tartozik ezentúl.
A miniszterelnök politikai igazgatója az „elmúlt nyolc évet” tizenötre cserélte, de arra is maradt ideje, hogy Magyar Pétert kritizálja.
Egy óra sem telt el az első bombariadók óta, és a kormánypárti nyilvánosságban már elkezdték Magyar Péter felelősségét firtatni. Nem sokkal később beszállt a keretezésbe Magyar is, aztán Gulyás Gergely is elmondta a véleményét, amivel nemcsak Magyarral, de Orbán Balázzsal is szembement. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a bombariadó-sorozat őket igazolja, míg az ellenzéki nyilvánosságban többen a kormányt sejtetik a fenyegetések mögött. A valóságban nem tudunk semmi biztosat arról, ki küldte az e-maileket.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint így is lesznek bőven magyarok Washingtonban, akik ünnepelhetik a „konzervatív hatalomátvételt”.
A miniszterelnök politikai igazgatója ahhoz hasonlította az új évet, mint amikor egy sötét alagútból ér ki az ember.
Egy átnevezés is megerősíti, amit korábban sejteni lehetett.
Kiszelly a kínai propaganda szerint pozitívumként hangsúlyozta ki, hogy Magyarország az elsők között ismerte el anno a Kínai Népköztársaságot. Ami igaz. Csakhogy 1949-ben, amikor ez történt, az ország vezetőjét Rákosi Mátyásnak hívták. Neki pedig ritkán szokott bárki történelmi távlatban főt hajtani, végképp a Fidesz közeléből.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint, míg mások az EU-ban a túlélésre játszanak, addig a magyar kormány már az új stratégiájának térképét rajzolja.