Az Akadémiai Dolgozók Fóruma visszautasítja, hogy a kutatói béremelés elmaradása bármilyen összefüggésben volna az MTA vagyoneladásával kapcsolatban általuk indított perrel.
A minisztérium beavatkozik az MTA kutatóinak perébe, miközben nekik is béremelést ígér. Hankó Balázs miniszter lezártnak tekinti Zalán János kinevezését a Kolibri Színház élére. A tárcavezető az atv.hu-nak Magyar Péterék “befolyásszerzéséről”, az Erasmusról és a Pride-ról is beszélt.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és két akadémikus perrel akarja kikényszeríteni, hogy ne játszhassa át a testület az államnak az intézethálózat vagyonát.
A beadvánnyal a pert indító akadémikusok azt szeretnék elérni, hogy más politikai klímában döntsenek az ingatlanokról, és garanciákat kapjon arra a testüket, hogy nem mazsolázzák ki belőle az értékes elemeket. A propaganda már a Tiszát okolja, pedig nincs köze hozzá.
Az egykori ombudsman ironikus hangvételű bejegyzésben reagált az MTA közgyűlésének döntésére.
A rendkívüli közgyűlésen 182 igen szavazattal, 141 ellenében fogadták el a javaslatot, amelynek értelmében a becsült érték mintegy 60 százalékáért, 80 milliárd forintért válik meg az MTA az ingatlanvagyonától. Az épületek a HUN-REN-hez kerülnek tovább.
A szakértő korábban bizonyítékokkal támasztotta alá, hogyan minősítenek át jogszerűtlenül műemlékeket, hogy a tulajdonosai azokat részben vagy egészében lebonthassák.
A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
A bíróságok, a felsőoktatás, a műemlékvédelem és a tudományos élet önállóságának megsemmisítéséhez a korbács és kenyér politikáját alkalmazzák. Ebben pedig a többéves kiéheztetés után partnerre is leltek a vezetőkben.
Korrupciótól és feudális rendszertől tartanak a magyar tudósok, azt követelik, hogy ne nyújtsák be a hálózatok szétverését tartalmazó törvényjavaslatot.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást – a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportja pedig azt derítheti ki, hogyan. Ez új terápiás lehetőséghez vezethet majd.