Az ügyben indult perben a norvég kormánynak adott igazat a legfelsőbb bíróság. A környezetvédelmi szervezet szerint óriási hibát követnek el.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet elvesztette a norvég kormány elleni pert a sarkvidéki olajfeltárások ügyében, miután a norvég legfelsőbb bíróság kedden jóváhagyta a sarkvidéki olajkutatásra vonatkozó kormányzati terveket, elutasítva azt a keresetet, amely szerint a terv megvalósítása sérti az emberek egészséges környezethez való jogát.
Az ítélet helybenhagyta két alacsonyabb fokú bíróság döntését, elutasítva a Greenpeace és a Nature and Youth érdekvédelmi csoport érvelését, hogy egy 2015-2016 között az Equinor norvég állami energetikai cégnek és másoknak adott feltárási engedély megsértette Norvégia alkotmányát.
Bár az ügy konkrétan a négy évvel ezelőtt odaítélt tíz feltárási engedélyről szólt, a környezetvédelmi szervezetek abban reménykedtek, hogy fellebbezésük precedenst teremt az olajipar sarkvidéki terjeszkedésének korlátozásában. Toril Marie Oeie főbíró az ítélet kihirdetésekor azt mondta, hogy a legfelsőbb bíróság elutasítja a fellebbezést. A bírói testület 11 tagja a kormány álláspontját támogatta, míg négy a környezetvédőkét.
A Nature and Youth érdekvédelmi csoport bírálta a most született döntést. A Twitteren megosztott írásuk szerint az ítélet azt jelenti, hogy "A mai fiataloknak nincs alapvető jogi védelmük a jövőjüket veszélyeztető környezeti károkkal szemben. (...) Ez megdöbbentő, és mérgesek vagyunk emiatt" – hangoztatták a civil szervezet képviselői.
A felperesek szerint a további olajfeltárás növelné az éghajlat felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, amivel végső soron sérülne Norvégia alkotmánya is, akárcsak a párizsi klímamegállapodás, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján vállalt kötelezettség.
A bírók többsége ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a parlamentnek és a kormánynak széles hatásköre van az új olajterületek odaítélésében. Érvelésük alátámasztására azt is mondták, hogy a parlament nagy többsége többször elutasította a norvég olajkitermelés megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
Míg Norvégia kőolajtermelésének legnagyobb része a sarkvidék déli részéről származik, az oslói kormány úgy véli, hogy a legnagyobb kiaknázatlan kőolajlelőhelyek a Barents-tenger mélyén vannak, Európa legészakibb partjainál. A norvég energiaügyi és kőolajügyi minisztérium már bejelentette azokat a terveket, amelyek szerint az Északi-sarkvidék feltárási engedélyeztetésének újabb fordulóját tartják hamarosan, amelyre a jelentkezés határideje a jövő év eleje lesz.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Egyre furcsább az egész történet, ami az Európai Parlamentben megesett Magyar Péterrel: eddig még csak példa sem volt ilyesmire
Az ügy miatt EP-vizsgálat várható, az sem kizárt, hogy valaki belenyúlt az Európai Parlament informatikai rendszerébe.