Ahol kevesebb volt a karbonlábnyom, ott a felnőttek helyben dolgoztak és a gyerekek is a környéken jártak iskolába.
21 piliscsabai háztartás karbonlábnyomát mérte a GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve.
A kutatásban részt vevő családok összesen 81 tagjának átlagos karbonlábnyoma 4,27 tonna szén-dioxid volt 2019-ben, amely körülbelül kétszerese a fenntartható szintnek.
A vizsgált háztartások karbonlábnyomának egyharmadát az energiafogyasztás teszi ki, ebben kulcsszerepet játszik az ingatlanok gyenge energetikai állapota, valamint a nem körültekintő energiafelhasználás. A második legmeghatározóbb tényező az utazás, a nyaralás és az étkezés, ami a családok karbonlábnyomának közel egyötödéért felelős.
A két legnagyobb karbonlábnyomú család fogyasztásában a közös pont a repülés: az egyik család tengerentúli repülőútra fizetett be, a másikban évente többször kellett munka miatt repülni – emellett ott még a magas energiafogyasztás is az okok között volt. Ahol pedig az átlagnál jóval kisebb volt a karbonlábnyom, ott a felnőttek részben helyben dolgoznak, a gyerekeik pedig helyben járnak iskolába, aki pedig napi szinten Budapestre ingázik, az rendszerint vonattal utazik. Emellett kevesebb húst fogyasztanak, illetve a helyi, szezonális élelmiszereket részesítik előnyben.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.

Kormányzati klímaterv: nem látszik, hogyan lesz karbonsemleges Magyarország
ENSZ-főtitkár: A karbonkibocsátást kellene megadóztatni, nem az embereket
Egyre furcsább az egész történet, ami az Európai Parlamentben megesett Magyar Péterrel: eddig még csak példa sem volt ilyesmire
Az ügy miatt EP-vizsgálat várható, az sem kizárt, hogy valaki belenyúlt az Európai Parlament informatikai rendszerébe.