Az almánál, a különböző cseresznyefajtáknál és az áfonyánál már kimutatható a mérséklődő terményhozam.
Már most érezhető a csökkenés az alma, a cseresznye és az áfonya terményhozamában a méhek és más beporzók állományának visszaesése miatt – figyelmeztet a Rutgers Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya, amelyet a Science Daily szemlézett.
A világ legtöbb terménye a mézelő- és a vadméhekre támaszkodik, ha beporzásról van szó.
Számtalan növény függ a beporzástól. Annál jobb a terményhozamuk, minél több beporzó száll rájuk, amelyek mikrotápanyagokat is szállítanak a növényeknek – magyarázta Rachael Winfree, a kutatás egyik résztvevője. Ez azonban a méhpopuláció rohamos csökkenésével nem valósul meg, és a tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy emiatt akár az élelmezésbiztonság is veszélybe kerülhet.
Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada (Brit Kolumbia) 131 farmján vizsgálták meg a tudósok az alma-, az áfonya-, a cseresznye-, a mandula-, a sütőtök- és a görögdinnyetermést a méhek beporzásának függvényében. Az almánál, a különböző cseresznyefajtáknál és az áfonyánál már egyértelműen kimutatható, hogy csökken a terményhozam a beporzók számának mérséklődésével.
A számítások szerint az Egyesült Államok élelmiszertermelésében évente 50 ezermilliárd dollárt jelent azoknak a terményeknek az értéke, amelyek a méhek beporzásától függnek.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.

50 millió méhet mérgeztek meg a magyar határ mellett
Méhek helyett szappanbuborékokat kilövő drónnal végzik a beporzást japán tudósok
Egyre furcsább az egész történet, ami az Európai Parlamentben megesett Magyar Péterrel: eddig még csak példa sem volt ilyesmire
Az ügy miatt EP-vizsgálat várható, az sem kizárt, hogy valaki belenyúlt az Európai Parlament informatikai rendszerébe.