Rex Tillerson elfogyott "stratégiai türelemről" beszélt, de amerikai politikusok már Obama idején is mondtak ennél cifrábbakat. Ha Phenjannak valakitől igazán félnie kell, az Kína.
Harcias kijelentéssel rukkolt elő dél-koreai útján Donald Trump külügyminisztere; a korábbi Exxon-vezér, az orosz kémnek csúfolt Rex Tillerson arról beszélt a két Koreát elválasztó demilitarizált zónában tett látogatása után, hogy véget ért a “stratégiai türelem” politikája: nem zárható ki egy Észak-Korea elleni katonai akció lehetősége, ha Kim Dzsongun atomprogramja ezt indokolttá teszi. Egyúttal vizsgálják, milyen diplomáciai és gazdasági intézkedésekkel tudják megfékezni az egyre agresszívabbá váló Észak-Koreát.
Tillerson fenyegetésének közvetlen előzménye, hogy nem sokkal látogatása előtt Észak-Korea újabb rakétakísérleteket hajtott végre; a kilőtt rakéták a japán partoktól csupán kb. 300 kilométerre, a Japán-tenger gazdaságilag kiemelt jelentőségű részén csapódtak be, alaposan kiborítotva a tokiói vezetést. Február elején pedig szilárd üzemanyagú rakétát teszteltek az északiak.
Nincs új a nap alatt
A hangzatos és kemény szavak ellenére szakértők szerint semmi újdonság nincs abban, amit Rex Tillerson mondott. Noha a Business Insider már lejátszotta az Észak-Korea elleni amerikai offenzívát, a nekünk nyilatkozó arra számítanak, hogy a republikánus Trump-adminisztráció is az előző, demokrata elnök, Obama által kijelölt - tárgyaláson és szankciókon alapuló - politikát folytatja majd Észak-Koreával szemben, annyi különbséggel, hogy talán határozottabb retorikát alkalmaznak.

Tillerson kijelentése akár a Trump-féle külpolitika útkereséseként is értelmezhető, de a BBC elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban Obama is beszélt katonai beavatkozásról, illetve Tillerson sem zárkózott el további szankciók alkalmazásától. Szakértők ugyanakkor szerencsésnek tartják, hogy nem a Twitter-huszár Trump szájából hangzott el a fenyegető mondat.
Trump beiktatása óta nem először sóztak oda Észak-Koreának az amerikaiak. James Mattis, Trump védelmi minisztere első hivatalos útján, februárban azt mondta Dél-Koreában, hogy az Egyesült Államok "hatásos és elsöprő" válaszlépést tesz, ha Észak-Korea atomfegyvert vetne be vele vagy szövetségeseivel szemben.
Mindenki nyugodjon le, nem lesz háború
Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője kérdésünkre elmondta; jelenleg nincs realitása egy esetleges amerikai katonai beavatkozásnak. Kizárt, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek (Dél-Korea, Japán) beleegyezése nélkül háborút indítson Észak-Korea ellen, tette hozzá.
A Tillerson által belengetett katonai akció ellen szól az is, hogy totálisan szembemenne Trump belpolitikai céljaival, hiszen az ország helyzetének stabilizálása helyett egy masszív regionális konfliktusba vezetné Amerikát. A hadsereg állapota sem tenne lehetővé egy ilyen katonai beavatkozást, arról nem is beszélve, hogy az amerikai közvélemény is mereven elutasítana egy Észak-Koreával vívott háborút, elemeztek a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők. Tillerson harcias kijelentésének súlyát tovább relativizálja az a körülmény, hogy hol mondta azt, amit: a demilitarizált zónában ugyanis “illendő” erősebb üzenetet megfogalmazni.
Tálas Péter azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Tillerson a dél-koreai belpolitikai válságra reagálva próbált erőt mutatni és ezért beszélt egy esetleges katonai csapásról, így üzenve az északiaknak. Mint ismert, Pak Gun Hjet, Dél-Korea első elnöknőjét bizalmasának, Csoj Szun Szil korrupciós ügyei miatt múlt pénteken felmentette hivatalából az alkotmánybíróság. Szükség is van a karakteres amerikai kiállásra, mert Trump még választási kampányában azt hangoztatta, hogy az amerikai erőknek ki kellene vonulniuk Japánból és Dél-Koreából, és a két ázsiai hatalomnak atomfegyvereket kellene kifejlesztenie.
Főszerepben Kína
Hogyan tovább most, hogy az amerikaiak türelme elfogyott? A katonai beavatkozáson kívül más eszközei is vannak Amerikának az ázsiai diktatúra megzabolázására, magyarázta Tálas. A Dél-Koreába tervezett rakétavédelem kiépítése, az Észak-Koreával szembeni szankciók szigorítása, a kiberháború felpörgetése ilyen megoldás lehet, illetve hogy Észak-Korea megint felkerülhet a terrorizmust támogató országok listájára, amelyről 2008-ban vették le.
A konfliktus megoldásának kulcsa Kína szerepe lehet. Tálas szerint minden jel arra mutat, hogy Kína hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal Észak-Korea megfékezésének érdekében. Az általunk megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy Észak-Korea egyre több fejfájást okoz partnereinek (Kína, Oroszország). Erre utalhat az is, hogy tavaly novemberben az ázsiai nagyhatalom is üdvözölte az ENSZ átal Észak-Koreára kirótt, eddigi legszigorúbb szankciókat (pl. az ország szénexportjának korlátozása), Vang Ji kínai külügyminiszter pedig nemrég arra szólította fel Phenjant, hogy függessze fel nukleáris és rakétakísérleteit.

Az együttműködés azonban nem lesz zökkenőmentes; a múltban Amerika többször kritizálta Kínát az Észak-Korea elleni szakciók betartása miatt. Kína február közepén felfüggesztette ugyan teljes Észak-Koreából származó szénimportját, de egy évvel korábban a “lakosság jólléte" érdekében kivételeket tett, és nem korlátozta a nukleáris, illetve rakétakísérletekkel nem kapcsolatos szállításokat. Kínai részről viszont a Dél-Koreába telepítendő rakétavédelmi rendszer okoz bizalmatlanságot.
Tesztelték Trumpot
Épp ezért sokkal fontosabb lesz, hogy Tillerson mit mond majd szombaton Kínában, illetve hogy neki mit mondanak az ottani tárgyalásokon. Ebből a szempontból Tillerson koreai kijelentése inkább kínai látogatásának előkészítéseként értelmezhető, értékelt a biztonságpolitikai szakértő.
A kínai-amerikai együttműködés kedvezőtlen fejlemény lehet Észak-Korea számára; rakétakísérleteinek elsődleges célja a figyelemfelhívás, hogy “fontos tényező legyen térségben.” Az év eleji kísérleti robbantások is az új amerikai elnök teszteléséről szóltak, magyarázta Tálas Péter. Szerinte mindez azzal járhat, hogy a jövőben megritkulnak az észak-koreai rakétakísérletek, hiszen Phenjan létérdeke a jó viszony fenntartása Kínával.
