Jelentősen torzítanak a daganatos betegségek miatti halálozás statisztikái egy szakértő szerint. A környező országok adatait vetítették Magyarországra is, de itthon sokkal nagyobb a felderítettség. Az eltérés 10-14 százalékos is lehet.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbb közzétett statisztikája szerint lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben rákban a 29 vizsgált ország (az uniós tagállamok mellett Izland és Norvégia) közül. Az adatok szerint 2021-ben Magyarországon a daganatos halálozás kis híján harmadával haladta meg az EU-átlagot – írta a Telex.
A portál szerint azonban a statisztikát torzítja az, hogy Magyarországon igen sok boncolást végeznek, ezáltal pedig a felderítettség is magasabb.
Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának kutatóorvosa és az MSD egészségügyi adatkutatási részlegének vezetője szerint a közelmúltban publikált kutatásaik azt bizonyítják, az OECD-statisztikához képest jobb a helyzet. „Határozottan kimondhatjuk, hogy ezek a rákprofiljelentések nagyon hasznosak, de Magyarország esetében jelentős pontatlanságot tartalmaznak” – mondta a Telexnek.
Hozzátette: „Ha megnézzük a 2018-as jelentést, tényleg azt látjuk, hogy abban az évben például 100 ezer főre számítva 580 fő esetében fordul elő férfiaknál daganatos betegség. Szerbiánál ez a szám 460, a bolgároknál 390. Hogy lehet, hogy ekkora a különbség?”
Állítása szerint a háttérben az áll, hogy nem a daganatos betegségek valós előfordulásával dolgoznak Magyarország esetében, hanem a halálozási adataink alapján, a román, szerb és bolgár arányszámok segítségével becsülik meg nálunk a daganatos előfordulási adatokat.
Tehát az elmúlt évtizedekben egyetlenegyszer sem valós daganatos előfordulási adatok kerültek az OECD-jelentésbe Magyarországról, hanem végig csak becsült adatokat láttunk, így kerültünk a ranglista élére.
Ha egy országban alig boncolnak, akkor a daganatos megbetegedésből fakadó halálozás jelentős része észrevétlen marad, ha viszont kiemelkedően magas a boncolási arány, akkor magasabb lesz a posztmortem daganatos diagnózisok aránya. „2018-ban Romániában az esetek 5 százalékát boncolták fel, Magyarországon a 35 százalékát. Ez nagyon nagy különbség” – mondta a szakértő.
Saját méréseik alapján azt állította Kiss Zoltán, hogy 2018-ban 10-14 százalékkal alacsonyabb volt a rák előfordulása, mint az OECD-jelentésben riportált becslés.