Amerikai kutatók óriási adatkészleten vizsgálták meg, miként alakul a bél mikrobioma, ha különböző módon táplálkozik az ember.
Az már régóta köztudott, hogy a bél mikrobioma hatással van a testi és a lelki egészségre, az azonban már jóval kevésbé ismert, hogy milyen összetételűnek kell lennie az egészséges bélflórának. Az olasz Trentói Egyetem kutatói nemrég ezt igyekeztek feltárni, és igen érdekes eredményre jutottak – számolt be róla az IFLScience.
A Nature Microbiology című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint összesen 21 561 ember biológiai mintáját vizsgálták meg a kutatók, hogy feltárják, a különböző típusú étkezések miként hatnak az emberi emésztőrendszerre. Megállapították: a főbb élelmiszercsoportokat, például húst, tejtermékeket, gyümölcsöket és zöldségeket tartalmazó, vagy azokat épp kizáró étrendek nyomot hagynak a bél mikrobiomában.
A megállapítás szerint bár a vegán és vegetáriánus étrendet követők táplálkozása egészségesebb volt, mint a mindenevőké, a bél mikrobioma utóbbiaknál mutatott nagyobb változatosságot. A kutatók megjegyzik: bár ez elsőre azt sugallja, hogy a mindenevők bélrendszere egészségesebb, a nagyobb diverzitás önmagában nem jelenti azt, hogy a bélflóra egészségesebb is. Ennek oka, hogy a különböző baktériumok eltérő hatással vannak a szervezetre, ezzel együtt pedig az egészségre is. Előfordulhat például, hogy a nagyobb diverzitásban több a rossz baktérium, mint a jó.
A kutatók azt is megállapították, hogy a különböző étrendek egyedi mintázatot mutatnak a bél mikrobiomában. A mindenevők esetében például a húsemésztéséhez kapcsolódó baktériumok nagyobb mennyiségét találták meg, például az Alistipes putredinist. Ugyanakkor olyan baktériumok is nagyobb mennyiségben vannak a bélrendszerükben, mint például a Ruminococcus torques vagy a Bilophila wadsworthia, amelyekről korábban már megállapították, hogy gyulladásos megbetegedésekhez, vagy épp a rák kialakulásához kötődnek.
A vegánok ezzel szemben sok olyan baktériummal rendelkeznek, amelyek kulcsfontosságúak a rostok fermentációjában, amelyek közül néhány hozzájárul a rövid szénláncú zsírsavak, például a butirát képződéséhez. Az ilyen baktériumok jók lehetnek a gyulladás csökkentésében, valamint hozzájárulhatnak az egészséges anyagcseréhez és az immunrendszer megfelelő működéséhez.
Ami a vegetáriánus és a vegán étrend közötti különbséget illeti, úgy tűnik, hogy a legfontosabb különbség a tejtermékekben rejlik, mivel a vegetáriánusok mikrobiomában több Streptococcus thermophilus nevű baktérium volt. Ezt a joghurtgyártásban használják, és hatással lehet bizonyos méreganyagokra a bélben.
A kutatók megállapították, hogy a hús vagy a tej elhagyása önmagában még nem jelent egészségesebb mikrobiomot, ha a táplálkozás ezzel egyidejűleg nem tartalmaz több, rostban gazdag zöldséget, gyümölcsöt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.