2012. február. 17. 16:19 hvg.hu Utolsó frissítés: 2012. február. 17. 16:02 Tech

A közösségi oldalaknak nem kell tartalmakat szűrni

Az Európai Bíróság (EB) döntése értelmében a közösségi oldalaknak nem kötelező szűrni, kalózkodnak-e a felhasználói a felületen. Ezt a 95 millió taggal rendelkező Netlog ügyében mondta ki az EB, a döntés precedens értékű.

Egy zenei jogkezelő belga cég, a SABAM azt szerette volna elérni, hogy a Netlog nevű közösségi oldal lépjen közbe és akadályozza meg, hogy a felhasználói szerzői jogot sértsenek – áll a BBC cikkében.

Az Európai Unió legfelsőbb jogértelmező fóruma azonban úgy döntött, ez ellentmondana a szabad verseny, a személyes adatok és az információ szabadsága védelmének. A döntés kihathat minden más hasonló esettel kapcsolatos perre az Európai Unióban – azaz a szolgáltatóknak nem kell a saját költségükre monitorozniuk a közösségi oldalakat és ilyen módon fellépni a jogsértők ellen.

A SABAM azt kérte egy belga bíróságon, hogy ne engedjenek a Netlogon illegális tartalmakat jogellenesen rendelkezésre bocsátani , konkrétan azt szerették volna elérni, hogy szűrjék, ha a felhasználó jogsértő tartalmakra mutató hivatkozásokat posztol. Azt is követelték, hogy a Netlog fizessen ezer eurót minden egyes napért, amennyit a végrehajtással késlekedik.

A Netlog álláspontja szerint ez valójában tartalomszűrés, mely - tekintet nélkül az aktivitásra - minden felhasználóra vonatkozik, ami az Európai unióban ellentmond az e-kereskedelmi irányelveknek.

Az Európai Bíróság döntése (pdf)  értelmében egy ilyen szűrő jogszerűtlen lenne, és a Netlog nem köteles egy bonyolult, drága, állandó felügyeletet igénylő számítógépes rendszert telepíteni a saját költségén.

Az EB döntése szerint egy ilyen szűrő rendszer a személyes adatok védelme szempontjából is problémás, hiszen a felhasználók azonosítását, a profilokhoz kapcsolható információk módszeres elemzését és feldolgozását jelentené a közösségi oldalon.

 A verdikt értelmében a szabadságjogok is sérülhetnének, ha ilyen vagy hasonló megoldást bevezetnének, mert semmi sem garantálja, hogy a rendszer képes különbséget tenni a jogszerű és az illegális tartalom között – azaz a jogszerű kommunikációt is gátolhatná.
A döntés ráadásul olyan időszakban született, amikor heves viták zajlanak az ACTA-ról, azaz a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról.
Hirdetés