A szerda esti Magyarország-Bulgária barátságos labdarúgó-mérkőzés 83. percében Egervári Sándor lehozta a magyar csapat legjobb játékosát, Bogdán Ádám kapust. Király Gábort küldte be a helyére, aki ezzel beállította ugyan Grosics Gyula válogatottsági rekordját, de kérdés, megérte-e, mert rögtön gólt kapott. A cserének nyilván oka volt, ezért megkérdeztük Egervári Sándor szövetségi kapitányt, pontosan mi is volt az.
A magyar nemzeti csapat nem játszott jól Győrben, a Bulgária elleni barátságos focimeccs második félidejében csak a szerencse (akit legtöbbször Bogdán Ádámnak hívtak) mentette meg a góltól a magyar kaput, a bolgárok több góllal is győzhettek volna. Aztán Egervári Sándor a 83. percben lehozta a Bolton Wanderers kapusát, és a veterán Király Gábort küldte be a helyére, komolyabb indok nélkül.
Az egyre szétesőbb magyar védelem legbiztosabb pontja pedig éppen Bogdán volt, aki nemcsak stabilan védett a kapuban, de időnként - egyszer pedig kifejezetten elképesztő - bravúrral hárította a bolgár lövéseket. Azt a szövetségi kapitány is elismerte a hvg.hu-nak, hogy nem volt egy szokványos csere a Bogdán-Király, és az eredmény tükrében (Király beállása után négy perccel egyenlítettek a bolgárok) nem is tűnhet jó döntésnek, de megvolt az oka.
"Egy meccsen hatszor cserélni sem szokványos, márpedig mi ennyit cseréltünk szerda este. Elismerem, Király pályára küldése sem volt az, pláne abban a szituációban” - mondta lapunknak Egervári. Az ellenfél ugyanis folyamatos nyomás alatt tartotta a magyar kaput, és ilyen kiélezett helyzetben nem túl bölcs dolog kivenni az egyébként fantasztikusan teljesítő kapust.
"Viszont két oka is volt a becserélésnek. Egyik alapja Király 86. válogatottsága volt, egy elismerés, ami gesztusértékűvé tette a cserét. A másik, hogy szeretném Gábort továbbra is tűzben tartani, és azt akarom, hogy érezze, továbbra is számítok rá. Hétről hétre jól teljesít klubcsapatában, és a jövőben nemcsak a kapuban tud segíteni."
A kapitány szerint ugyanis van három nagyon jó fiatal játékosunk ezen a poszton - Bogdán Ádám, Gulácsi Péter és Megyeri Balázs -, és az ő felkészítésükben is rengeteget számít majd Gábor több mint egy évtizedes tapasztalata. Ez alapján azt is lehetne gondolni, hogy Egervári a pályán már egyre kevesebb szerepet szán a német másodosztályú 1860 München 35 éves kapusának, ami akár indokolhatná is a győri cserét, azonban szó sincs ilyesmiről.
"Királyra számítok a szeptemberben kezdődő világbajnoki selejtezőkön is, mint a három kapus egyike. Sőt, ha kijutunk a vb-re, ott is. Az óriási nemzetközi rutinja miatt bármikor bevethető, és meg is nyugtatja a csapatot a jelenléte. Ezt a győri cserét pedig előre megbeszéltem a játékosaimmal."
A Magyarország-Bulgária találkozón leginkább a védelmünk tűnt indiszponáltnak, a bolgár támadók nem egyszer simán kiléptek közülük, a lesre állítás egyáltalán nem működött, és a védelem bal szélén Kádár gyengén játszott. Lassú volt, időnként Dzsudzsák Balázs lépett vissza a helyére, míg a Newcastle United védője vissza nem ért.
Egervári elmondta, hogy a szerdai meccsen több párost szerettek volna kipróbálni, középen a Buzsáky Ákos-Pintér Ádám duót, illetve, hogy előbbi mennyire tud aktív szerepet vállalni Dzsudzsák és a bal szél kiszolgálásában. Másrészt a kapitány arra is kíváncsi volt, hogy hátul mennyire tud együttműködni a Juhász Roland-Kádár Tamás kettős, de a meccs alapján nem lehetnek jók a tapasztalatai.
Bár 4-4-2-ben álltunk fel, a támadószekció sem volt olyan hatékony, mint két csatárral kellett volna. Szalai Ádám ugyan a meccs legjobb magyar mezőnyjátékosának bizonyult, de mellette Szabics Imre teljesen beleszürkült a játékba, ezért a tréner a félidőben Németh Krisztiánt küldte be a helyére. A Hollandiában légióskodó játékos sem tudott igazán felpörögni, igaz, azért többet próbálkozott Szabicsnál. Az elsődleges megoldásnak Rudolf Gergely visszatérése tűnik, aki alkata és stílusa miatt jó párost alkot Szalaival. Folytatás június elsején Csehországban.
Perre megy a DK, hogy kiderüljön, mi történt az olimpia alatt a párizsi luxusszállodai szobákkal, amit Sulyoknak szántak
Sebián-Petrovszki László belenézhetett a szerződésekbe, azonban az adatok egy részét kitakarták, így nem derült ki, ki írta a szerződést és ki döntött róla.
