Drasztikusan emelné a kormány a szennyezésért kiszabható bírságokat. Ideje is volt, ezek az összegek tizenöt-húsz éve változatlanok.
Megemelné a kormány a csatornabírságot, a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságokat, és elrendelné, hogy hozzák nyilvánosságra a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető vállalkozásokat, továbbá bevezetné a hulladékot jogellenesen elhelyezők helyszíni bírságolását is.
Mindez abban a négy rendeletmódosítási javaslatban szerepel, amelyeket pénteken tett közzé társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. A szigorításokat, mint közleményükben írták, „a magyar emberek egészsége és környezetünk védelme érdekében” rendelnék el.
Emlékeztetnek arra, hogy a környezetvédelmi engedélyekkel összefüggésben kiszabható bírságok,
a zajbírság, a levegőtisztaság-védelmi bírság összege tizenöt-húsz év óta változatlan.

Az új szabályozás ezen változtatna, de különbséget tenne a magánszemélyek, a kis- és közepes vállalkozások és a nagyvállalatok között. A bírság összege minimum a duplájára, de a jogsértés súlyával összhangban akár negyvenszeresére is nőhetne.
Ez azt jelentené, hogy az a beruházó vagy vállalkozás,
- amely környezetvédelmi engedély nélkül végez olyan tevékenységet, amelyhez ilyen kellene, naponta akár 100 ezer–egymillió forintos bírságra is számíthat;
- amelyiknek van ilyen engedélye, de nem tartja be az abban foglalt előírásokat, kis- és közepes vállalkozás esetén 500 ezer– 20 millió forintos bírságra számíthat. A nagyvállalatok esetében a bírság felső határa a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5 százaléka, legfeljebb 2 milliárd forint is lehet.
Részletesen szabályozzák majd a kiemelt környezetvédelmi szabályszegéseket is. Aki ilyet követ el – ennek feltétele, hogy egy adott évben legalább 50 millió (természetes személyeknél 10 millió) forint környezetvédelmi bírsággal sújtsák – további jogkövetkezményekkel is számolhat, például azzal, hogy
- az adatait nyilvánosságra hozzák a környezetvédelemért felelős minisztérium honlapján, miután bejegyzik a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (KSZNY), és értesítik a környezetvédelemért felelős minisztert,
- és ezen felül el is tiltják a tevékenységétől a jogsértés fennállásáig.
A hulladékgazdálkodási bírságot is emelnék, ez
- magánszemély esetén akár 50 millió forint,
- jogi személy vagy szervezet esetén 500 millió forint is lehet, továbbá
- 20 ezer forintos helyszíni bírságra számíthat mindenki, aki illegálisan rak le akár 100 kilogrammnál is kevesebb veszélyes hulladékot, még akkor is, ha azt 15 napon belül elszállítja.
A módosításokkal duplájára emelnék a vízszennyezőkre kiszabható csatornabírságot is.