Nevet változtatott a közpénzégetés állatorvosi lova, a Fudan Alapítvány, amely új célokat tűzött ki, részben új vezetői gárdával – a jelek szerint az új műsorhoz új férfi kell. Közben a kínai egyetem budapesti kampuszáról szóló megállapodás továbbra is érvényben van.
Nem létezik többé a talán legvitatottabb közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány. Az elvileg egyetemfenntartó, de három és fél évig érdemi tevékenységet nem végző, csak a közpénzt égető szervezet február 10-e óta jogutódként ugyan, de már új néven, Tudás-Tér Alapítványként működik.
A tavaly év végén elhatározott és előre be is jelentett változtatás jóval több, mint átnevezés, hiszen a kormányzat szándékai szerint a Tudás-Tér közfeladata „a diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, a kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése” lesz.
Emlékezetes: a Fudan Alapítványt az a kormányzati döntés hívta életre, hogy az Orbán-kormány 2021 tavaszán hirtelen felrúgta a IX. kerülettel és a fővárossal már régebb óta tervezett kollégiumi negyed projektjét, és helyette a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszépítési tervét tolta, szó szerint kiszorítva a Diákvárost. Aztán
2021 nyarán elfogadták a beruházásnak megágyazó „lex Fudan”-törvényt és állami milliárdokkal kitömve létrehozták a Fudan egyetemi alapítványt.
A főváros és a kerület tiltakozott utcaátnevezéssel, tüntetésekkel, de népszavazással és más jogi eszközökkel is igyekezett gátolni a Fudan-projektet, amely azonban a kormányzati hátszél ellenére belassult magától is, mivel a mintegy 500 milliárd forint értékű beruházás pénzügyi hátterét nem sikerült megteremteni.
Az egyetemfenntartó Fudan Alapítványnak tehát soha nem volt mit fenntartania, mivel a területen egy kapavágás sem történt, bár a tervek szerint már 2023 őszén indult volna az oktatás. A projekt befagyását a kormány 2023 elején a beruházási stoppal indokolta, bár nem is költségvetési forrásból, hanem kínai hitelből tervezték.
Az alapítvány azonban maradt és folytatta a közpénz égetését, csak időnként más-más vezetők irányítása alatt. Aztán amilyen váratlanul elvetette a kormány a Diákvárost 2021-ben, olyan váratlanul hozta vissza a Fidesz tavaly ősszel. Év végén pedig egy parlamenti anyag is készült már az új stratégiai irányról, miszerint
négy év és néhány milliárd forint elköltése, valamint egy politikai erőből végigvinni kívánt beruházás tervének bedőlése után az Orbán-kormány most ott tart, hogy visszatért az eredeti tervhez, a Diákvároshoz, bér- és kollégiumi lakások építéséhez.
A részletek homályosak és a költségek forrása sem látszik, így nem tudni, hogy az új politikai ígéretből, miszerint három éven belül felhúznák a Diákvárost, lesz-e a valami. Ám a kormány igyekszik azt mutatni, hogy a Fidesznek frissen feltűnt és Karácsony Gergely kritizálására bevetett „budapesti lakhatási válság” ügyében tenne valamit.
A Tudás-Tér Alapítványra való átnevezésével egyszerre döntöttek a január végi alapító okirat módosítással arról is szól, hogy leváltják Harsányi Péter főigazgatót. Ő egy évet volt operatív vezető, és ahhoz képest, hogy a már tavaly nyáron lemondott szakminiszter, Csák János politikai tanácsadójaként került oda, egész sokáig maradhatott még a posztján.
De már meg is van az utódja, mivel egy újabb, február 21-én jogerőssé vált változás-bejegyzéssel a kuratóriumban – és minden bizonnyal az operatív vezetői, főigazgatói poszton is – Harsányit lecserélték Kiss Ádám Péterre. Ő a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, ez a szervezet osztja szét a k+f pályázati pénzeket.
A kuratórium elnöke változatlanul a Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly nyáron, Csák János miniszter távozása után helyettes államtitkárból államtitkárrá előléptetett Varga-Bajusz Veronika maradt, aki tavaly novemberben, némi fáziskéséssel került a kuratóriumba, és rögtön az elnöki posztra, ahol éppen Csák Jánost váltotta.
A Tudás-Tér Alapítványt Varga-Bajusz mellett Bertáné Bényi Krisztina is képviseli. Ő helyettes államtitkár volt egy korábbi Orbán-kormányban, és az alapítványhoz még a kezdeti időkben, 2021 őszén került, ráadásul ő volt az első főigazgató. Ám egy év után főigazgató-helyettessé fokozták le, most is az. A férjéről korábban itt írtunk:
Ami pedig a Fudan-projektet illeti, arról a tavalyi parlamenti beszámoló is megjegyzi a háborús helyzetre és az ebből fakadó „gazdasági nehézségekre” hivatkozva, hogy az ellehetetlenült. Nem biztos azonban, hogy a kabinet végleg letett a Fudan-beruházásról, ráadásul a fenti mondat tipikusan vis maior helyzetként is értékelhető.
Az 2021. április 27-én a kormány és a kínai Fudan Egyetem között kötött stratégiai együttműködési megállapodás máig érvényben van, és aszerint „a felek tisztában vannak azzal, hogy vis maior esetek megszakíthatják és késleltethetik a folyamatot, és bármilyen megszakítás után a lehető leghamarabb folytatni kívánják azt”.
Nyitóképünkön a Diákváros eredeti, 2021-es látványterve
