Ítélet született szerdán két perben, amelyek azért indultak, mert a kormány 2024. augusztus 21. óta nem biztosít lakhatási támogatást a kárpátaljai menedékesek túlnyomó részének. A kormány intézkedése mintegy 3-4 ezer, hazájából elüldözött embert, többségében gyereket és egyedülálló nőket sodort válságos helyzetbe.

Közülük több mint százan fordultak bírósághoz. Őket a perekben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. Az alperes Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, aki többször, indoklás nélkül utasította el a családok méltányossági kérelmeit.

Juhász Dorottya bíró a határozat kihirdetésében megsemmisítette Pál Norbert döntését, ami a kárpátaljai menedékesek méltányossági kérelmét indoklás nélkül elutasította. A bírói határozat szerint

Pál Norbert döntése nem tartalmazott semmilyen indoklást, abból nem derült ki, hogy milyen bizonyítékok értékelésével, milyen mérlegelt körülmények alapján döntött a kormánybiztos.

A kormánybiztos döntését a bíróság megsemmisítette, az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság új eljárást indít, amelyben azt vizsgálják majd, hogy Pál Norbert milyen szempontok alapján utasította vissza a menedékesek kérelmét. Mivel

a per precedens értékű, ezért a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei szerint reményt jelenthet hosszú távon.

A tárgyalás után a bíróság közleményében azt írta, hogy a méltányossági kérelmek elutasítása: “Formájukban jogszabálysértőek, ezért azokat a bíróság megsemmisítette, a kormánybiztost új eljárásra és új határozatok meghozatalára kötelezte. A megismételt eljárásban a kormánybiztosnak olyan új határozatot kell hoznia, amely tartalmazza az említett kötelező tartalmi elemeket.”

„Ma egy fontos ügyben hozott jó döntést a Fővárosi Törvényszék. Ám ez az ítélet önmagában még nem könnyít az ügyfeleink és a hozzájuk hasonló családok kiszolgáltatottságán. Kíváncsian várjuk Pál Norbert írásos formában meghozott, indokolt döntéseit, és csak remélni tudjuk, az ügy által kiváltott hazai és nemzetközi felháborodás hatására nem tart ki eddigi embertelen gyakorlata mellett, amivel fogyatékkal élő és súlyosan beteg gyerekeket is utcára rakott. Ha pedig mégis így tenne, akkor ismét találkozunk a bíróságon” – értékelte a mai ítéleteket Szekeres Zsolt, aki Győző Gábor és Kovács Tímea mellett a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjeként képviselte a családokat.

A két ügy tárgyalása januárban és februárban tudott érdemben megkezdődni, pedig eredetileg már októberben meg kellett volna. Akkor azonban a bíróság formai okokra hivatkozva, utolsó pillanatban, a tárgyalást elhalasztotta.

Az első per azért indult, mert két menedékes családot kilakoltattak egy szentesi Inkubátorházból. Egyikük hat gyerekkel Győrbe költözött, a másik család Mindszenten kötött ki. Esetükben egy egyedülálló anya nevel három gyereket különösen nehéz helyzetben. 

A másik ügy a Kocsról kilakoltatott menedékesek méltányossági kérelmének elutasítása miatt indult, ami 55 nőt és 17 gyermeket érintett.

Mint ahogy a tárgyalások során kiderült, Pál Norbert mindkét család méltányossági kérelmét indoklás nélkül utasította el. Az alperest védő Balsai István ügyvéd érvelése szerint a méltányossági kérelmek elbírálása nem közigazgatási ügy, kizárólag a kormánybiztos saját megítélésén múlik, hogyan dönt.

A családokat képviselő Helsinki Bizottság ügyvédje Győző Gábor a januári tárgyaláson azonban azt mondta:

Csak megjegyeznénk, hogy egy másik uniós tagállam sem alkalmaz földrajzi vagy bármilyen rászorultsági feltételt.

Álláspontja szerint a méltányossági eljárás sérti a menedékesek jogait, hiszen csak azok nyújthatnak be ilyen kérelmet, akik bizonyos feltételeknek megfelelnek. Így például azok, akik tavaly augusztus 21 után érkeztek Magyarországra, be sem nyújthatnak ilyen kérelmet. Ezért Győző szerint ellentétes az uniós joggal a méltányossági kérelem benyújtásának folyamata és az elbírálás körülményei.

Augusztus 21-től megszűnt a kárpátaljai menekültek állami támogatása. Azóta ugyanis az, mely ukrajnai menekültek jogosultak állami támogatásra Magyarországon, attól függ, hogy a település, ahonnan érkeztek, szerepel-e a háború sújtotta területek listáján. Ez minden hónapban a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium oldalára kellene feltölteni, ám július óta ugyanazok az ukrajnai megyék szerepelnek rajta, miközben az orosz agresszió folyamatos fenyegetettséget jelent, Kárpátalja nem. Még úgy sem, hogy novemberben az egyik legnagyobb támadást indította Oroszország békés ukrajnai célpontok ellen. Ha a lista frissülne, az sok kárpátaljai menekültnek jelenthetne újra támogatást.

A két tárgyalás és azok ítélete precedens értékű, hiszen az orosz-ukrán háború közel három éves kirobbanása óta most először született ítélet a kárpátaljai menekültek esetében. Arról, hogy hogyan élnek túl az állami támogatásoktól elesett kárpátaljaiak ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.