Vitézy Dávid nem érti, hogy fér össze a projekt a kormány „szuverenitásvédelmi” politikájával.
„Ahhoz, hogy a Rákosrendezőn tervezett városnegyed ne váljon Budapest egyik legnagyobb közlekedési zsákutcájává, sürgős infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség” – írja Facebook-posztjában Rózsa András, Zugló momentumos polgármestere.
A városvezető előfeltételnek tartja a földalatti meghosszabbítását a körvasútig, a Szegedi úti felüljáró megépítését, a Nagy Lajos király útjának teljes felújítását, a Bosnyák téri kocsiszín kiváltását modern műszaki bázissal, a remíz közösségi célú hasznosítását és a 4-es metró meghosszabbítását legalább a Bosnyák térig, valamint a tervezés megindítását Újpalotáig.
Rózsa úgy gondolja, ezek nélkül a főváros közlekedése teljesen lebénulhat, ezért felszólítja a kormányt, hogy ne hagyja figyelmen kívül a helyiek érdekeit. Nehezményezi ezenkívül azt is, hogy bár decemberben levélben fordult Lázár Jánoshoz, hogy tájékoztatást kapjon a beruházásról, arra hónap elteltével sem érkezett válasz. Hozzátette, most, hogy kiderült, ki vette meg a Rákosrendező területét, felvették a kapcsolatot az arab Eagle Hills Csoport befektetővel, hogy tőlük kapjon tájékoztatást.
Ráadásul Zugló polgármestere szerint mindeközben továbbra is áll az illegális hulladék Rákosrendezőn, melyet az állam nem szállít el, ez ügyben továbbra is várja Lázár válaszát, valamint területbejárásra is menne a miniszterrel január 28-án a Szőnyi és a Mexikói út sarkán.
Nem Rózsa András az első fővárosi politikus, aki kiakadt a korábban Mini- vagy Maxi-Dubajként emlegetett, végül Grand Budapest névre keresztelt projekt hétfői bejelentésén. Karácsony Gergely főpolgármester nettó hazaárulásnak nevezte az ügyletet, Vitézy Dávid pedig a kormány „szuverenitásvédelmének” tükröt mutatva azt írta, a mostani megállapodással „gyakorlatilag
egy fél kerület mostantól egy másik ország irányítása és felügyelete alatt áll Budapesten”.