A sorosozással a román szociáldemokraták választást tudtak nyerni – így látja a Fidesz, és ezért belead mindent, hogy Magyarországon is civilellenes légkört teremtsen. Hogy nem lesz könnyű dolguk, arra méréseik vannak: a civilekben sokkal nagyobb a társadalmi bizalom, mint a pártokban.
Rogán Antal szerint a kormánypárt politikusainak nem érdemes általánosságban támadni a civil szervezeteket, mert a felmérések azt mutatják: az emberek nagy része hasznosnak ítéli a munkájukat, és bízik bennük. Maga a miniszter ezt azzal egészítette ki a Fidesz-KDNP kihelyezett visegrádi frakcióülésén, hogy az emberek kimutathatóan jobban bíznak a civil szervezetkben, mint a rendőrségben, az egyházakban és az igazságszolgáltatásban. És hozzátette: nem is beszélve a politikusokról. Ennek ellenére a civileket támadni fogja a kormány, mert ettől sorsdöntő szavazatokat remél.
A propagandaminiszter által ismertetett felmérésben nincs semmi meglepő – szemben a civilekkel szembeni harccal. Megpróbáltuk vázlatosan felsorolni, mit is adnak nekünk a "nem kormányzati szervezetek".
Az elmúlt 20 évben több, mint 3,5 millió gyerek hívta a Kék Vonal telefonszámait. Egy egykori áldozat az Anoni Mara társasággal küzd azért, hogy ne legyen tabutéma a gyermekkori szexuális bántalmazás. A NANE egyesület addig beszélt a családon belüli erőszakról, amíg átütötte az ingerküszöböt. Lakásgondokkal küzdő családok számára átmeneti otthont nem csak a nagy szeretetszolgálatok tartanak fenn, értük és a hajléktalanokért küzd a Város Mindenkié csoport is. A Budapest Bike Maffia a mostani rekordhidegben 2,8 tonna ételt, 2400 takarót és több mázsa ruhát gyűjtött össze az utcán élők megsegítésére.
A Heti Betevő Egyesület rászorulókat etet több mint két éve, a Ments életet karácsonyra! mozgalom túllépve a ruha-étel kombináción kályhára gyűjt, nem kis sikerrel. Karácsonyi ajándék továbbításában pedig számolatlanul vesznek részt szervezetek.
A Partners Hungary Alapítvány pedig – több más mellett – 2015-ben "van vécéd" elnevezéssel indított programot, a cél 30 kültéri vécé építése a közösség bevonásával néhány olyan helyen, ahol még ez sem volt. Vannak csoportba tömörült önkéntesek, akik az árvíz elleni védekezésre álltak össze, ám úgy is maradtak: a miskolci egyetemisták árvízhelyzeten kívül is segítenek.
Ha nem dumál, akkor segíthet?
A fentiekből is látszik, hogy a civil szervezetek és kezdeményezések átszövik életünket. Sokan gondolhatják, hogy anyagi helyzetük révén nem szorulnak rá a segítségükre, de ezt sosem lehet tudni. Bántalmazott nőként, vegzált állampolgárként, vagy a márciusi hóban ragadt autósként is rászorulhatunk civil szervezetek vagy csoportok segítségére.
Németh Szilárd, a kormánypárt ökle azt mondja, a civil szervezetek többségével semmi baja a kormánynak, csak az idegen érdeket szolgálókkal, amivel feltehetően a Soros György által támogatott civilekre gondolt a Fidesz-alelnök.
Lehet, hogy a dolog nyitja az, amiről a norvégalapos Ökotárs Alapítvány vezetője, Móra Veronika beszélt a hvg.hu-nak egyik előző cikkünkben: a kormány a civilekre mint szociális tevékenységet végző csoportokra gondol, amelyeknek szerintük annyi a dolguk, hogy betömjék az éhes szájakat, de arról már jobb, ha nem beszélnek, hogy miért maradnak éhesen azok a szájak, akkor ugyanis kivívják a kormány haragját.
És az is lehet, hogy a civilek elleni támadásnak semmi más oka nincs, csak az, hogy a kormány annyira fél a migránsellenes téma távolodásától, hogy még utoljára megpróbálja a mumusnak kikiáltott Soros György által támogatott civilekkel összefüggésbe hozni a menekülttémát.
A civilek eleve azért vannak, mert hiányzik valami
Teljes ellentmondás azért bírálni a civileket, mert kritikusak a kormánnyal szemben, hiszen épp azért jöttek létre, mert valamilyen hiányt tapasztalnak, vagy úgy látják, hogy érdekérvényesítésre van szükség a területükön – mondja Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (Dia) ügyvezető igazgatója. Ez a szervezet is egy hiányosságra reagálva jött létre. Igyekeznek megtanítani fiataloknak, amit az iskola nem lesz meg, vagyis annak a módját, ahogyan a közösségi problémák megoldásában részt vállalhatnak, és az ügyekbe beleszólhatnak.
„Ez ugyan kritikája az oktatási rendszernek, de konstruktív kritika. Iskolákkal, pedagógusokkal dolgozunk együtt, nem valami ellen, hanem valamiért” – mondja. Nagyon sok civil szervezet állt rá kőkeményen a leszakadó, hátrányos helyzetű, zömmel roma tanulók felzárkóztatására. Szintén az állam mellett, annak a szolgáltatását kiegészítve dolgoznak, egyéni módszereket alkalmaznak.
Amikor az állami szolgáltatást kell kiegészíteni
A leghíresebb talán a Ritók Nóra által vitt Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola, ami csaknem 20 éve működik Berettyóújfaluban és környékén, ahol elképesztő szegénységben élő gyerekek fejlesztése mellett segítik a családokat és közösséget építenek egy mintafaluban, Toldon. Tanodájuk is van, ami több más jól működő tanoda mellett hoppon maradt a minisztériumi pályázat első körében.
Állami támogatásokra nem is pályázik, így foglalkozik a perifériára szorult fiatalokkal a bagi Bagázs egyesület is. A Romaversitas nemcsak a roma diákoknak segített diplomához jutni, hanem a roma értelmiségi közeg kialakításán is dolgoznak. A támogatásuk lecsökkent, így a tevékenységi körük is szűkül. Ott a Lépésről Lépésre program is, ami a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált oktatásán dolgozik már 20 éve – Soros György alapítványainak támogatásával.
Menekülés az állami oktatásból
Vajon kormánykritikusok-e azok a szülők, akik iskolát gründolnak a gyereküknek, hogy kimenekítsék az állami oktatásból? Van, aki a vitakészséget tanítja a gyerekeknek, más pedig a meditációt. Az Ökotárs pedig – a többi között – a gyerekek környezetvédelmi, környezettudatos nevelésére állt rá. A Történelemtanárok Egylete pedig a kísérleti tankönyveket szedi ízekre, ha már a monopol helyzetbe került könyvek számos kívánnivalót hagytak maguk után.
A Hallgatói Hálózat – amely ugyan civil, de tagjai egy része pártokban tűntek fel – pedig meghátrálásra késztette a kormányt a felsőoktatási keretszámok ügyében, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanári karának tiltakozása után indult némi változás az oktatásban.
Az egészségügy a másik terület, amelyen megannyi szervezet próbál segíteni: van séta, ami a mellrák veszélyeire hívja fel a figyelmet, de pár éve elindult a Movember is, ami viszont a prosztatarákéra. Az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó Száraz november pedig egy népbetegség visszaszorításában segíthet.
A hospice is a civilek feladata Magyarországon
Adományozz fekhelyet elnevezéssel indított gyűjtést néhány anya, hogy legyen min aludni a gyerek mellett a kórházban – azért pedig, hogy egyáltalán lehessen, a Társaság a Szabadságjogokért küzd, a helyzet a korábbi adatgyűjtésük alapján koránt sem rózsás. Van, aki jótékonyságból kórházi szobát fest, más taxisként kitalálja – és országos mozgalommá növeszti – a beteg gyerekek ingyenfuvarozását az ünnepekre.
Az életvégi ellátást nyújtó hospice szolgáltatás is civilekhez kötődik – ahogy a törökbálinti Tábhita házat is egy vállalkozó hozta létre –, arról nem is beszélve, hogy az állam elég mostohán bánik a gyerekek ellátását végző pécsi Dóri házzal. A Csodalámpa pedig a beteg gyerekek utolsó kívánságait teljesíti, külföldi mintára. Van, aki a fogyatékosok elfogadtatásáért küzd, más pedig az állatok szenvedését nem tűri szó nélkül.
A Romaversitas vezetője, Daróczi Gábor azt mondja, a civilek gyorsabbak, hatékonyabbak és kockázatvállalóbbak, mint az állam, ami aztán átvesz tőlük jó ötleteket. A civilek nélkül bizonyos területeken megállna az élet, azonban nem lehet általánosságban beszélni róluk, miután a működésben és átláthatóságban is vannak különbségek – magyarázza Galambos Rita, aki a kormány által használt általánosítást károsnak és szégyenteljesnek tartja.
