2008. február. 20. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. február. 20. 17:31 Pénzügyek

Indító kulcs

Az autós hitelcsalások száma egyre szaporodik, a társadalmi kár csökkentésére javasolt 20 százalékos kötelező önerő azonban a piaci szereplők szerint könnyen kijátszható.

Van olyan rossz adós a pénzintézetek központi feketelistáján, aki 26 gépkocsi részleteit nem fizette ki. Az autófinanszírozói berkekben ismert negatív rekord mögött minden bizonnyal egy olyan csalássorozat áll, amelyben az elkövetők egy hajléktalan nevére vették fel a hiteleket, kihasználva azt a kilencven napot, amíg egy fizetési késedelem bekerül a központi hitelinformációs rendszerbe. Az effajta visszaélések mind több munkát adnak a bűnüldöző szerveknek, olyannyira, hogy a kormány "Rend és szabadság" programjának egyik célkitűzése lett a lízingszerződésekkel kapcsolatos visszaélések megszüntetése.

A csalások visszaszorítására 20 százalékos kötelező önerőt javasol Kondorosi Ferenc, a programért felelős kormánybiztos, miután az önrész nélküli lízing- és hitelajánlatokat a bűnüldöző szervek a csalások melegágyának tarják. A javaslat nem új keletű. A Magyar Lízingszövetség csaknem egy éve megszondáztatta a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a minimálisan 20 százalékos önerővel kapcsolatban, a GVH viszont a HVG információi szerint nem támogatta a szövetséget abban, hogy a szűkülő autófinanszírozási piacon efféle önszabályozással éljen. Versenyjogilag ugyanis aggályosnak látja a piac szereplőinek közös megállapodását a hitelezés feltételeinek korlátozásáról.

A szövetség végül nem korlátozta saját tagjai tevékenységét, lépett viszont helyette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A növekvő kockázatokra hivatkozva éppen az autófinanszírozók vezetőinek címezte tavalyi első körlevelét, amelyben leírta, hogy csak a bruttó árra vetített legalább 20 százalékos mértékű ténylegesen befizetett önrészt ítéli szakmailag elfogadható kockázatnak, s indokolatlanul rizikósnak tartja a nyolc évnél hosszabb futamidőt.

A felügyeleti intelmek nem voltak túl hatásosak. Szinte mindegy, melyik finanszírozó ajánlataira klikkel rá egy autóra vágyó az interneten, biztos, hogy találkozik 20 százaléknál kisebb önerőre vonatkozó ajánlattal, bár az önerő nélküli finanszírozás aránylag ritka. A MioConto hitelközvetítő cég például évek óta kínálja különböző pénzintézetek kölcsöneit, de nincsen kezdő részlet nélküli konstrukciója, és 10 százalékos önerős ajánlata is csak alig egy éve. Igaz, ma ez az egyik legnépszerűbb kölcsönfajta. "A hét végén befutott csaknem háromszáz ajánlatkérésnek több mint a fele 10 százalékos önerőre vonatkozott" - adott bepillantást a mostani vásárlási igényekbe Brösztl Attila ügyvezető. Más kérdés, hogy a közvetítő által megkötött hitelszerződéseknek többnyire csak harmada szól ekkora önerőre, a többi magasabb kezdő befizetéssel indul.

Az önerő nélküli finanszírozás csak néhány autómárkánál, például a Suzukinál terjedt el, különben ritkaságszámba megy - erősítette meg több piaci szereplő. A székesfehérvári Szuna-cégcsoport például nyolcféle autómárkát értékesít, viszont ügyfelei csak az alacsonyabb árkategóriás Chevrolet és Fiat járműveket viszik el önerő nélkül, de itt is csak az autók 5 százalékát. "Hátrányba kerülnénk a piacon, ha nem lenne ilyen ajánlatunk, de igyekszünk minden ügyfelet rábeszélni arra, hogy legalább az autó árának ötödét fizesse be" - magyarázta az alacsony hányadot Szuna József cégvezető. Azt tartja ugyanis, hogy aki egy fillért sem tud induláskor befizetni egy gépkocsira, az aligha bírja majd a havi 60-80 ezer forintos törlesztőrészletet, ráadásul mindezt tíz éven át, hiszen a nulla önerős megállapodásokat jellemzően ilyen hosszú futamidőre kötik. Az autókereskedő sem zárta ki azonban, hogy vannak olyan fizetőképes ügyfelek, például a háziorvosok, akiknek érdemes önerő nélkül, részletre adni az autót.

"A céges gépjárműflották finanszírozása sem rejt különösebb kockázatot, ha nincs önerő, hiszen a vállalkozások hitelképességét megfelelően felmérhetjük" - hozott egy másik példát Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. (BA) vezérigazgatója. Az autófinaszírozási szakma egyik legrégebbi motorosa kitart amellett, hogy minden hitelezőnek saját kockázatelemzésével kell eldöntenie, kit fogad be ügyfélnek, s kit nem. A csalások aránya egyébként a BA adatbázisa szerint nem függ attól, hogy az autót 20 százalék alatti vagy annál magasabb kezdő befizetéssel finanszírozzák.

A 20 százalékos önerő kikötése Galambos Tibor, a CIB Lízing Zrt. vezérigazgatója szerint sem oldja meg önmagában a problémákat. A használt autóknál ugyanis nem tudják majd szabályozni, mihez mérjék a 20 százalékot, miután nincs fix ár. Márpedig a tavaly a lízingcégek által részletre eladott 314 ezer gépkocsiból csaknem 170 ezer volt használt. "Az önerő kikötése ugyanakkor többféle kockázatot mérsékelne, így például a rosszhiszemű autóhasználatét, amikor a kezdő befizetés nélkül megvett járművet a tulaj agyonstrapálva adja vissza egy éven belül, mondván, nem győzi tovább fizetni a részleteket" - árnyalta a képet Galambos.

"A csalások számáról nincsenek pontos adatai a Magyar Lízingszövetségnek, de a tagok visszajelzése szerint sok ilyen eset van" - mondta a HVG kérdésére Mészáros György, az Erste Leasing vezérigazgatója, a szövetség elnöke, aki szerint az egyik legsúlyosabb probléma a hajléktalanok bekapcsolásával lényegében fantommá váló vevő. A szóba került korlátozások mellett ezért legalább annyira fontosnak tartaná, hogy a lízingcégek ellenőrizhessék, fizetnek-e társadalombiztosítási járulékot az autó jövendő vásárlója után, illetve adófizető ügyfélről van- szó, vagy sem. Legalább ennyire fontos lenne szerinte a több éve előkészítés alatt álló teljes körű adósnyilvántartás elindítása is.

"Nemcsak a magánügyfelek fantomizálódnak, hanem a vevőként jelentkező cégek is, amikor hajléktalanoknak adják el a vállalkozást" - tett hozzá a bűnlajstromhoz Anderle Ádám, a Lombard Lízing vezérigazgató-helyettese. Szerinte a szervezett bűnözőcsoportok párhuzamosan kopasztják meg a biztosítókat és a lízingcégeket, de a csalások és az önerő nagysága között ő sem talált összefüggést.

"A használt autók értékesítésénél nagyon ritka az önerő nélküli eladás" - véli Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke, aki egyébként saját kereskedésében előleg nélkül háromszáz autóból csak egyet ad el egy év alatt. "Olyan sokféle igazolást kell benyújtania annak, aki nem akar befizetni semmit, hogy a végén mindig önerővel vásárol" - magyarázta.

Rengeteg tippet adtak a szakmabeliek arra is, miképpen játszhatja majd ki a kötelező előlegre vonatkozó szabályozást az autóértékesítési lánc elején álló kereskedő, ha csalni akar. Az előleg befizetése ugyanis ellenőrizhetetlen, mivel az autó árát, illetve a gépkocsival eladott finanszírozásért járó jutalékot a kereskedő lényegében tetszése szerint állapítja meg. A rosszhiszemű díler ezáltal számtalan eszközt találhat arra, hogy papíron feltüntesse a 20 százalékos önerő befizetését, de a valóságban ne kasszírozza be, illetve ellentételezze azt, akár extrákkal, akár úgy, hogy a saját jutalékából oszt vissza a vevőjének.

Az autópiacon szinte átláthatatlan helyzetet teremtett a hitelek és biztosítások eladásáért a kereskedőknek fizetett magas jutalék, illetve a másik oldalon a márkaszervizekben elszámolható óradíjakkal kapcsolatban kötött megállapodás, ami kedvez a zavarosban halászó csalóknak, miközben megnehezíti az egyszeri autóvásárlók dolgát. A kötelező önerő minden bizonnyal nem segíti majd a tisztánlátást. Egyetlen előnye a túlzott eladósodás féken tartása lehet. Még arra sem lehet számítani, hogy a magasabb önerő befizetése mellett csökkenő hitelezési veszteség jelentősen mérsékelné a hitelek költségét. Az egyik nagy lízingcégnél úgy becsülték, legfeljebb fél százalékponttal morzsolhatja le a szinte kizárólag svájci frankban nyújtott autós kölcsönök sok esetben 15 százalékos vagy annál magasabb hiteldíját.

PAPP EMÍLIA