Ki tudja, mi fán terem a félkezes vitorlázás? A kérdésre nem sokan adnának helyes választ, és nem csoda. Ilyen nevű sportágat is felsorol az angol nyelvvel a jelek szerint igencsak hadilábon álló új magyar jogszabály a különösen veszélyesnek minősített, s ezért az egészségbiztosítási ellátás alól kivett extrém sportok között a nyílt tengeri vitorlázás, a vízisízés, a jet-ski, a vadvízi evezés, az V. foktól végzett hegy- és sziklamászás, a magashegyi expedíció, a barlangászat, a bázisugrás és a bungee jumping, a falmászás, a roncsautósport és a ralizás, továbbá a hőlégballonozás, a sárkányrepülés, az ejtő- és paplanernyőzés és a műrepülés mellett.

Valójában nem másról van szó, mint az angolul single-handed, vagyis segítség - azaz a "mancsaft" nélküli - tengeri vitorlázásnak nevezett időtöltésről, amit jó, ha egy-ketten művelnek Magyarországon a világjáró vitorlázó Fa Nándor mellett. Ugyanakkor a légi vagy ernyős szörfnek is becézett extrém sportot űzők száma jóval több, ám ez nem szerepel a kivételek listáján.

Gyakorlott hegyi túrázók a listán szereplő ötödik fokozatú mászással kapcsolatban kajánkodnak, mondván, a fokozatok keverednek a túrákon, így szinte biztos, hogy ha szükség lesz rá, a sérült majd azt vallja, négyes falról esett le, s nem ötösről. A barlangászat extrémmé nyilvánítása kapcsán egyesek azt találgatják, ugyan hova számítják majd az expedíció közben megsérült barlangkutatókat vagy a barlangban egy kúra során balesetet szenvedett asztmásokat. Arról pedig szót sem érdemes ejteni, hogy paplanernyőzés hivatalosan nincs, csak a siklóernyőzés különféle változatát ismerik szakmai berkekben.