Aki dolgozik, az Szlovákiában átlagosan 10 százalékkal több pénzt visz haza, mint magyarországi sorstársa. Annak ellenére, hogy északi szomszédunknál a bruttó átlagbérek mintegy 15 százalékkal alacsonyabbak voltak tavaly, mint Magyarországon, ám a papíron látszó különbséget a borítékban nyereségbe fordítja a kedvező adó- és járulékrendszer. Utóbbi áldásait többen élvezik, mint nálunk: bár a munkanélküliség is néhány százalékponttal magasabb a magyarországinál, a foglalkoztatottság körülbelül ugyanennyivel meghaladja a magyar mutatót. A szlovák makrogazdasági adatok fényévekkel jobbak a magyarokénál, a növekedési ráta tavaly épp a nyolcszorosa volt a magyarénak, az infláció viszont csak a negyede.

Az viszont tévhit, hogy cserébe az összes ellátás, járadék drámaian alacsonyabb lenne odaát. A "piaci" vagy biztosítási típusú juttatások megközelítik, esetenként meghaladják a magyarországit: igaz, hogy rövidebb időre jár, de a munkanélküliségi ellátás összege magasabb Szlovákiában, mint Magyarországon, és az átlagnyugdíj különbsége is csak 7 százaléknyi a magyar javára. A minimálbér egytizednyivel marad el a magyartól. A szlovák anyák éppúgy három éven át kapnak támogatást, mint a magyarok, a summa valamivel több, mint az itteni gyes, ám alig több mint a fele a gyednek. A gyerekenkénti családi pótlék csak harmada a magyarénak, ám akinek a jövedelme lehetővé teszi, az a családi pótlékhoz hasonló összegű adójóváírásban részesülhet. A szociális segéllyel még szűkmarkúbban bánnak odaát, átlagosan a minimálbér 60 százalékát teszi ki, míg Magyarországon ma még elérheti a minimálbér összegét. A magyarországihoz hasonló többmilliós lakásépítési - szocpol - támogatások ismeretlenek Szlovákiában, az itteni akár 6 százalékpontos hitelkamat-támogatással szemben pedig odaát mindössze 1,5 százalékpontos kamattámogatásban részesülhetnek öt éven át azok a fiatalok, akiknek a jövedelme nem haladja meg az ipari átlagbér 1,3-szeresét.