Kamatcsökkentésre nem nagyon érdemes készülni mostanában, de a klasszikus jegybanki feladatokon kívüli munkákból kevesebb lesz az új MNB-elnök szerint.
Az első teljes munkanapját kezdte meg Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank élén, miután hétfőn átvette a megbízólevelét. Egyik legelső feladataként egy sajtóközleményt adott ki, amelynek nagy része az ilyenkor kötelező udvariassági kör, de azért így is kiolvashatunk belőle néhány iránymutatást a jövőre.
Leírta például azt, hogy az MNB „mérsékli a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket”. Hogy pontosan mikre gondolt, az majd kiderül, mindenesetre tény, hogy Matolcsy György elnöksége alatt az MNB sokat foglalkozott nagy gazdasági elemzések írásával – amelyek az elmúlt pár évben egyre inkább kormánykritikusak lettek –, a jegybanki alapítványok is aktívak voltak, főleg abban, hogy a hozzájuk becsatornázott közpénz elveszítse közpénz jellegét, leginkább úgy, hogy a vagyon sok kanyar után Matolcsy fiának üzleti-baráti társaságát gazdagítsa.
A Bloomberg „a kilátásokat ismerő személyekre” hivatkozva arról írt: az új magyar jegybanki vezetés egyelőre nem lát teret arra, hogy tovább csökkentse a kamatokat, hiszen az elmúlt hónapokban megnőtt az infláció. Varga ezt nem kommentálta, a közleményében annyit írt, hogy „az MNB legfőbb célja az árstabilitás elérése és fenntartása”, de az elmúlt hetek-hónapok folyamatait elnézve a legkisebb meglepetés sem volt abban, hogy nem kamatcsökkentéssel kezdené a munkát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
