Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Sorozatban harmadik évben lett Magyarország az EU legkorruptabb tagállama; minden várakozásnál csúnyábban ugrott meg az inflációnk; folytatódik Trump fenyegetőzése már nem csak a vámok, hanem Ukrajna ügyében is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Összejött a magyar mesterhármas: az egymást követő harmadik évben is az Európai Unió legkorruptabb tagállama lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési listáján. A 100 pontos skálán elért 41 pontunk az eddigi legrosszabb magyar adat, egyben azt is jelenti, hogy az EU-n kívülről épp most előzött meg minket Albánia, Koszovó és Moldova.
A jelentés bemutatóján arról is szó esett, hogy a 2010-es években kimondottan sokáig kibírta a magyar gazdaság a korrupciót anélkül, hogy ez gazdasági visszaesést okozott volna, de ezeknek az időknek vége van. Most már százmilliárdokat veszít Magyarország azon, hogy az EU legkorruptabb állama.
Más lista is van, amiben Európa élén vagyunk: az infláció. Arra lehetett számítani, hogy januárban magasabb lesz a mutató, mint a korábbi pár hónapban, de az, hogy 5,5 százalékra ugrott, mindenkit meglepett, főleg úgy, hogy ezen belül az élelmiszerek 6 százalékkal drágultak. Az elemzők hidegzuhanyról, a megélhetési válságot idéző élelmiszerdrágulásról írtak, Nagy Márton pedig már közölte is, hogy a fogyasztóvédelemmel,és ha kell, akár árstoppal is beavatkozna, nem mintha az eddig működött volna. A KSH közzétette azt is, hogy idén milyen termékek alapján számolják ki az inflációt, a legfontosabb változás az, hogy most került be a közel ezer árut, illetve szolgáltatást felsoroló listába az első két fajta elektromos autó, valamint az online rendelés kiszállítási díja.
A nagy infláció egyetlen kellemes mellékhatásaként a forint négyhavi csúcsára erősödött, hiszen egyre többen gondolják úgy, hogy valamikor év közben az MNB majd csökkenteni fogja az alapkamatot. Méghogy nincs minden rosszban valami jó! A korábbi évek nagy inflációjának tanulságait pedig Mohácsi Piroska közgazdász vonta le: ő arról beszélt, hogy a magas inflációjú években az eurózónán kívüli jegybanki politikának nem voltak előnyei, csakis hátrányai.
Nem örülhetünk más, a héten kiadott statisztikáknak sem: most derült ki, hogy az építőipar teljesítménye 2024-ben 0,4 százalékkal csökkent 2023-hoz képest, az ipar pedig úgy esett, hogy decemberben a járműgyártás 21, az akkuipar pedig 51 százalékot zuhant.
Telefonon beszélt Donald Trump Vlagyimir Putyinnal az orosz-ukrán háborúról, és egy olyan béketervvel állt ki a nyilvánosság elé, amely finoman szólva is nagyon jól jönne az orosz elnöknek. Miközben a világ többi politikusa azt figyeli, hogy mi lesz most, és hogy komolyan kihagyják-e az egészből Európát, vagy akár Ukrajnát is, az ukrán vezetők az országuk nyersanyagkincsével próbálják meggyőzni Trumpot, hogy érdemes velük is számolnia. A tőzsdéken pedig örülnek, már persze leginkább azok, akik szerint ha Putyin valamit megígér, akkor azt be is tartja.
De az amerikai elnök közben folytatja a vámokkal kapcsolatos csapongását is – amelynek Magyarország is az egyik vesztese lehet –: most épp azt jelentette be, hogy áprilistól automatikusan akkora vámot vet ki az Egyesült Államok egy ország termékeire, amekkorát az az állam kivet az amerikai árukra. India azzal a lendülettel fejet is hajtott neki, de a világ sok más országával nem lesz ennyire egyszerű a dolga. Ahogy az amerikai iparral sem feltétlenül: a Ford vezére már figyelmeztetett, hogy sok költséget és sok káoszt hozhat nekik is a vámháború. Közben Trump az ESG-szabályozás miatt is fenyegeti Európát, az amerikai techszektor pedig tovább kérleli az új elnököt, hogy helyezze nyomás alá az EU-t, ne legyenek annyira szigorúak az itteni piac- és adatvédelmi szabályok – nem csoda, jól jönne nekik az európaiak milliárdokat érő adatvagyona.
Persze nekünk Európából nem ez jut elsőre eszünkbe az amerikai helyzetről, de fontos emlékezni, Trumpot nagyrészt azért választották meg, mert a Biden-kormányzat nem vitte eléggé le az inflációt.
A hét képe: a Tupperware ikonikus dobozai – a cég a teljes európai piacról, így Magyarországról is kivonul
Van sikertörténet is a magyar gazdaságpolitikában, az EU friss (még 2022-ről szóló) adórésjelentése szerint a magyar állam majdnem az utolsó fillérig minden áfát be tudott szedni, 2,3 százalék híján minden beérkezett az államkasszába. A NAV rengeteg adatot lát, amelyek alapján hamarabb képes elkapni a csalni készülő vállalkozásokat, ahogy azoknak is gyorsabban szól, amelyeknél egyszerűen hibázik valaki.
Nem kevés pénzről van szó, mivel az effektív áfakulcs – amely már a kedvezményeket is figyelembe veszi – 21,6 százalékos, az EU második legmagasabbja. Így aztán csak az általános forgalmi adóból több bevétele van az államnak, mint a vállalkozások és a lakosság többi befizetéséből összesen.
És ha azt keressük, hol lehetne még fejleszteni a magyar gazdaságot, érdemes gondolni az üzleti szolgáltatószektorra. 2024 végén már 111 ezer embert foglalkoztattak ezek a cégek, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és a fejlesztéshez nem is kell nagy gyárakat építeni.
Magyarország igazi versenytársai azok az országok, amelyek hasonló vagy még alacsonyabb költségszint mellett képesek ugyanazt a szolgáltatási színvonalat kínálni, mint mi. Most tart az átalakulás: egyre kevésbé call centerként működnek az ilyen cégek, egyre inkább a tudásintenzív munkakörök a fontosak.
Tisztújítást hajtott végre az állam a saját felszámolócégében: indoklás nélkül hívták vissza Nagy László felszámolót a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöki tisztéből. Úgy hírlik, Nagy Márton bizalomvesztésének az oka a dunaújvárosi vasmű dupla fiaskója volt.
Utódja Mike Ferenc lett, aki korábban végelszámolóként működött közre abban, hogy a Quaestor-örökség egyik ékes darabja, a mátraházi Lifestyle Hotel előbb Mészáros, majd Tiborcz István érdekeltségébe vándoroljon, aki aztán tovább is adta. Persze az nem csoda, hogy a magyar gazdaságban mindenki ismer mindenkit, de azért arra megvan az esély, hogy a felszámolások haszonélvezői továbbra is kormányközeli üzleti körök lehetnek.
Többletbevételt remél a kormány az idénymunka szabályozásának szigorításától, de óriásiak lehetnek a károk. Július 1-jétől egy munkavállaló naptári évenként legfeljebb 120 napot dolgozhat ilyen keretek között, míg a jogszabály korábban munkáltatónként határozta meg a 120 napot, így mezőgazdasági cégek tömegei számolgathatnak most, honnan lesz elég idénymunkásuk.
Mint kiderült, nemhogy társadalmi egyeztetést nem tartottak, az NGM még a többi minisztérium véleményét sem kérte ki. Pedig lett volna miről, a hírek szerint az Agrárminisztériumnál nagy a tanácstalanság, hogyan lehetne kezelni a szektor számára súlyos következményekkel járó módosítást.
Nyitóképünkön a Magyar Ügyészség egyik 2023-as fotója korrupciós ügyben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
