Lassan az eredetileg tervezett összeg háromszorosába kerül, pedig még el sem kezdték építeni.
Egy szerződésmódosítás szerint 73 milliárd forintból épül meg az Új Nemzeti Galéria a Városligetben. A beruházás költségét 2017-ben még 26 milliárd forintban határozta meg az állami tulajdonú Városliget Zrt., ám az összeg a tervezés során 48 milliárdra emelkedett, egy friss szerződésmódosítás szerint pedig már 73 milliárddal számolnak – írja a G7.
A lap azt írja, hogy az eredeti mérnöki szerződést 2015-ben kötötték meg az épületre az Óbuda-Újlak Zrt.-vel és a Főber Zrt.-vel. Az a megállapodás 375 millió forintról szólt, az összeg azonban két módosítás után 503 millióra növekedett.
A tervezésre 2016-ban a magyar Bánáti + Hartvig Kft.-vel és a japán HANAA Jimusho Ltd.-vel kötöttek szerződést 2,65 milliárd forint értékben, ami tavaly szeptemberben 2,83 milliárdra emelkedett. A terveket a japán-magyar cégpáros már elkészítette, így aktualizálni lehetett költségterveket is,
így növekedhetett az eredetileg 26 milliárdosra tervezett múzeum ára első körben 48, majd a most nyilvánosságra hozott adatok alapján 72,7 milliárdra. Holott az építkezés még el sem kezdődött.
A G7 megjegyezte, hogy a galéria megépítésére még szerződés sem született, ugyanis a főváros ellenzi a beruházást, ezért a kormány felfüggesztette a megépítését.
Drágult a lap szerint a Dózsa György úti mélygarázs megépítése is: az Óbuda-Újlak Zrt. és a Főber Zrt. konzorciumával idén június 26-án aláírt szerződésmódosítás szerint emelkedett a mérnöki munkák költsége 290-ről 356 millió forintra. Ennek oka az, hogy nem parkolót kellett végül építeni a mélygarázs felett, hanem zöldfelületet.
A G7 emlékeztetett, hogy a Városliget fejlesztésére a kormány 2015-ben 157 milliárd forintot szánt, a beruházást pedig 2019-re tervezték befejezni. Két évvel később már 230 milliárdra lehetett becsülni a projekt teljes költségét, pedig akkor még ki sem írták a közbeszerzési eljárást valamennyi
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
