Az ipar teljesítménye volt kiemelkedő, úgy tűnik, a cégek egyre többet költenek korszerűsítésre és automatizációra.
Meglepetést okozott, amikor nemrég a KSH azzal állt elő, hogy 2019 harmadik negyedévében 5 százalékkal volt magasabb a magyar GDP az egy évvel korábbihoz képest. A statisztikai hivatal a most kiadott második becslésében már részletezte is, hogy hogyan jöhetett ki egy ilyen jó adat.
A leglátványosabban az ipar húzta a gazdaságot: az ipar teljesítménye 7,6, ezen belül a feldolgozóiparé 8,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18 százalékkal nőtt, ezen belül minden ágazaté erőteljesen növekedett.
A mezőgazdaság teljesítménye eközben 1,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,9 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (8,7 százalék) érte el.
A bruttó hazai termék 5 százalékos emelkedéséhez
- a szolgáltatások 2,1,
- az ipar 1,5,
- az építőipar 1 százalékponttal járult hozzá.
A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 1 százalékpontos.
Eközben a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós (pl. személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek: 18 százalék) és a féltartós (pl. ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 5,9 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene. A nem tartós termékek (mint az élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek: 4,5 százalék) és a szolgáltatások (4,5 százalék) esetében átlag alatti volt az emelkedés.
A háztartások kedvező anyagi helyzete továbbra is pörgeti a fogyasztást – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING elemzője. Jelentősen nőttek a beruházások is a magyar gazdaságban, melyhez az építési beruházások mellett a gép- és berendezésberuházások is nagymértékben hozzájárultak.
A vállalatok tehát egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra a kapacitásbővítések mellett.
A termelési oldalon az ipar szolgáltatta az érdemi meglepetést. Bár továbbra is a szolgáltató szektor növekedési hozzájárulása a meghatározó, az ipar az elmúlt évek legjelentősebb teljesítményét hozta – tette hozzá az elemző.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
