IMF igazgató: magától nem jön a kilábalás, ha a kormányok nem lépnek
A feltörekvő országoknak az Európai Unióban prioritásként kell kezelniük a hosszú távú fiskális fenntarthatóságot és kiszámíthatóságot szavatoló gazdaságpolitikai keretek kialakítását, ez elengedhetetlen a válságból való kilábaláshoz – véli Marek Belka, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai részlegének igazgatója, aki szerint az erős növekedés nem feltétlenül tér vissza magától a feltörekvő országokban, ahol a kilábalás lassabb lesz, mint az „epicentrumban”.
Szerinte Lengyelország, Magyarország és Románia már belekezdtek a hiteles középtávú célok felállításába. Az ehhez hasonló gazdaságpolitikai keretek csökkenthetik az országkockázati prémiumot és felgyorsíthatják a kilábalást a válságból – írta a pénzügyi szakember, volt lengyel miniszterelnök elemző anyagában.
Az IMF igazgatója kiemelte, hogy a feltörekvő piacok kilábalása a kormányzati lépésektől függ. E lépésekben vegyíteni kell a pénzügyi rendszerben meglévő bizonytalanság csökkentését célzó határozott és proaktív megközelítést, a törekvést a bizonytalanságot csökkentő üzletbarát környezet és jobb gazdaságpolitikai keretrendszer kialakítására és a strukturális rugalmasság növelését, ami magasabb potenciális növekedést tesz lehetővé.
Végső soron a piac ezen reformokkal kapcsolatos megítélése fogja meghatározni, hogy Európa feltörekvő gazdaságai milyen gyorsan térnek vissza a tőkebeáramlások egészséges szintjéhez, ami összhangban van a konvergencia és gazdasági integrációs folyamatok szükséges folytatásával – szögezi le az IMF igazgatója, aki szerint a feltörekvő gazdaságok előtt álló kihívások nőttek, azonban ezzel egy időben növekedtek a józan gazdaságpolitikáért járó jutalmak is.
Belka szerint a hosszú távú fiskális fenntarthatóságot és kiszámíthatóságot nyújtó gazdaságpolitika mellett ezekben az országokban prioritásként kellene kezelni a bankrendszerben lévő rések betömését. Számtalan esetben ezek a rések a gazdasági visszaesés, illetve a vállalatok (Balti országok, Magyarország, Bulgária és Románia) és a háztartások (Balti országok, Magyarország, Románia és Lengyelország) devizában történő eladósodása kombinációjából származnak – állapította meg Belka.
A válság okozta károkat, ha sikerül is gyorsan helyrehozni, a kockázati prémiumok szintje a korábbinál valószínűleg magasabb lesz. Ez lefelé fogja nyomni a növekedés ütemét. Ezért strukturális változásokat elősegítő gazdaságpolitikára lenne szükség, hogy a szolgáltató szektor és az egyes iparágak külföldi tőkétől való függősége csökkenjen, az exportteljesítmény javuljon, és az ingatagabb külföldi befektetők megnyugodjanak. Számos feltörekvő országban, mint bárhol máshol a kontinentális Európában, a válság utáni világhoz való alkalmazkodás a munkaerőpiac növekvő flexibilitását, valamint az áruk és szolgáltatások piacának az egész EU-ra kiterjedő további liberalizációját is megköveteli – írta Belka.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
