Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
Tavaly november végén írtuk meg, hogy az Európai Bizottság a hozzá beérkezett 22 tagállami középtávú költségvetési-strukturális terv közül 21-et elfogadásra javasolt. A 22. a magyar volt, ezzel kapcsolatban még további egyeztetések szükségesek – szólt az akkori diplomatikus magyarázat. Az egyeztetések eredményeként a magyar kormány december 20-án benyújtott egy kiegészítést, amelynek értékelése csütörtökön zárult le – ebben már az Európai Bizottság is úgy vélte, hogy a felhasznált adatok és az azokból levont magyar következtetések megvalósíthatók. Ehhez persze költségvetési fegyelemre lesz szükség, és a kiadások növekedési ütemének mérséklése. Ez utóbbi volt a brüsszeli testület legnagyobb gondja. A magyar kormány ugyanis úgy vélte, hogy a magyar GDP-növekedés azt is elbírja, hogy idén akár 6,1 százalékkal is nőjön a kiadások mértéke. Többek között ezt kellett módosítania a kormánynak, így az új tervben már csak 4,3 százalék szerepel maximum értékként. Ez a következő négyéves ciklusra vetítve átlagosan 4 százalékot jelent, ami elmarad attól a javaslattól, amit korábban finanszírozhatónak ítélt a kormány.
Ennek köszönhetően az Európai Bizottság által megfogalmazott ajánlások is “szelídültek”, és csak annyi szerepel a dokumentumban, hogy a kormánynak biztosítani kell, hogy a nettó kiadásnövekedés nem haladja meg ezt az értéket. Valamint:
a Tanács felkéri Magyarországot, hogy biztosítsa az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívásokra választ adó reformok és beruházások végrehajtását, valamint az Unió közös prioritásait.
A magyar terv – tulajdonképpen kötelező elemként – kitér azokra az uniós forrásokra is, és fel is használja őket, amelyekhez nem fér hozzá. A jogállamisági eljárás keretében a korrupcióellenes intézkedések hiányosságai miatt Magyarország a helyreállítási alap (RRF) előleggel csökkentett, de egyébként teljes, 9,5 milliárd eurós keretét, illetve a hétéves költségvetésből 5,3 milliárd eurót (ez pár hete még 6,3 milliárd volt, de 1 milliárdot a fel nem használás miatt visszavonhatatlanul elveszített az ország) nem használhat a tagállamok döntése értelmében. A magyar középtávú növekedési tervben azonban a megvalósítandó reformoknál ezekkel a forrásokkal is számol a kormány.
A terv mintegy 132 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek az EU közös prioritásait kívánják kezelni, amelyek közül 41-et a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, 29-et pedig a kohéziós politikai alapok támogatnak
– áll a dokumentumban. Az RRF-re vonatkozóan elfogadott magyar terv van, csak a pénz hiányzik hozzá, miközben azokat a forrásokat legtovább jövő év augusztus végéig lehet felhasználni. Szintén az RRF tartalmazza azt a kormányzati vállalást – amely visszaköszön a középtávú pénzügyi tervben is – a kormány a váratlan nyereség és az ágazati adók egy részét, míg ezek helyett újakat nem tervez.
Ezzel együtt szembetűnő, hogy a módosított magyar terv sok szempontból olyan, mintha Brüsszel diktálta volna. Bizottsági forrásunk úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány
minimális módosításokkal elfogadta a Bizottság makropályáját.
Ez vonatkozik például a GDP-növekedésre. Míg Orbán Viktor visszatérően 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedést jósol, az Európai Bizottság tavalyi őszi előrejelzésében erre az évre csak 1,8-at tartott elképzelhetőnek a 2025-ös évre. Ez megjelent a középtávú tervben is, ahol a potenciális GDP-növekedést erre az évre 1,5, jövőre pedig 1,7 százalékra várják Budapesten – legalábbis ebben a dokumentumban, ami persze nem zárja ki, hogy a kormányzati kommunikáció ennek dupláját fogja majd mondani. Mindenesetre a 2025 és 2028 közötti időszak átlag potenciális GDP-növekedését nem 3 és 6 százalék közé, hanem 1,6 százalékra lőtte be a kormány.

Érdemes még megemlíteni a költségvetési hiányra és az államadósság mértékére vonatkozó várakozásokat. Az úgynevezett maastrichti kritériumok szerint az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át. Jelenleg Magyarország mindkét téren a limit fölött van, különösen az államadósság mértéke aggasztó. A terv szerint a hiányt a kormány jövőre 3 százalék alá tudja vinni, az államadósság esetében azonban ez csak valamikor 2028 és 2038 között fog megtörténni. Ez utóbbi, bár rosszul néz ki, de a forrásunk szerint nem jelent különösebb problémát, mert az Európai Bizottság azt figyeli, hogy a pénzügyi-gazdasági folyamatok fenntarthatóak-e. Annak pedig az elsődleges eszköze a kiadásnövekedés kordában tartása, ahogy erre Magyarország esetében is nagy hangsúlyt fektetnek.
Ami miatt fontos a hiány csökkentése, az az, hogy jelenleg az ország az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt áll, hat másik tagállammal együtt. Az eljárás megszüntetéséhez szükséges szintet 2026-ra tervezi elérni a kormány, ez azért is fontos, mert az eljárás keretében az Európai Bizottság költségvetési kiigazítást is kezdeményezhet, ami sosem mutat jól egy szuverén kormány bizonyítványában.
A bizottsági értékelés megállapítja azt is, hogy a magyar növekedési terv nem tartalmaz teljes körű és számszerűsített fiskális stratégiát. Aggódnak amiatt, hogy a dokumentumban olvasható számos nem számszerűsíthető hiánynövelő intézkedés különböző területeken, amelyek középtávon hatással lehetnek a költségvetési eredményekre.
A tervben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez tehát további fiskális intézkedésekre lehet szükség
– állapítják meg vészjóslóan. Az Európai Bizottság ezen ajánlását a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. S bár jövő héten többek között ezzel a céllal is találkoznak az uniós pénzügyminiszterek, valószínűleg a magyar terv nem kerül még eléjük. Erre februárig kell várni, az EUrologus értesülései szerint áprilisban pedig már a magyar kormánynak számot kell adnia az előrehaladásról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
