Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy új kutatás kimutatta, hogy a tej elősegíti a jótékony bélbaktériumok szaporodását, míg a sajt inkább csökkenti bizonyos mikrobák mennyiségét.
A Nutrients című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy a tejtermékek fogyasztása milyen hatással van a vastagbél-nyálkahártya mikrobiomjára – írja a News Medical cikke.
Az emberi bélrendszerben baktériumok trilliárdjai élnek, amelyek az emésztőrendszer működésétől a mentális egészségig szinte minden testi funkciónkra hatással vannak. Nem meglepő, amire a kutatások is egymás után rámutatnak: elsősorban az étrendünk határozza meg bélflóránk állapotát, a tejtermékek szerepe azonban továbbra is vitatott.
Bár a tejtermékek olyan alapvető tápanyagokat biztosítanak, mint a kalcium, a vitaminok és a probiotikumok, vannak tanulmányok, melyek aggodalomra adnak okot a bélrendszer egészségére gyakorolt hatásukkal kapcsolatban. Egyes kutatások a tejtermékek fogyasztását a jótékony hatású bélbaktériumok számának növekedésével hozzák összefüggésbe, míg mások olyan lehetséges kockázatokra mutatnak rá, mint a gyulladásos betegségek vagy az anyagcserezavarok.
Az említett új kutatás alanya 34 kolonoszkópián átesett páciens volt, akiknek a vizsgálatot megelőző egy évben történő tejbevitelét egy önbevallásos kérdőívvel mérték fel. Ezt követően vastagbélnyálkahártya-mintákat vettek, majd génszekvenálással elemezték ezek összetételét.
A kutatás a Faecalibacterium, egy gyulladáscsökkentő tulajdonságairól ismert baktérium nagyobb relatív bőségét mutatta ki azoknál a résztvevőknél, akik összességében több tejterméket fogyasztottak. A nagyobb tejbevitelt emellett az Akkermansia, egy fehérjelebontó baktérium magasabb szintjével is összefüggésbe hozták, ami az anyagcsere-folyamatokra van pozitív hatással.
Ezzel szemben azoknál a résztvevőknél, akik több sajtot fogyasztottak, a Bacteroidák és a Subdoligranulum alacsonyabb gyakoriságát mutatta ki a kutatás. Előbbi szintén nem rossz hír, a Bacteroidák egyes fajtáit ugyanis a bél gyulladásos betegségeivel és a vastagbélrák kialakulásával hozták kapcsolatba. A Subdoligranulum alacsonyabb szintje ugyanakkor anyagcsere-betegségekkel függhet össze, igaz, ezt a baktériumot azonosították már a reumás ízületi gyulladás lehetséges kiváltójaként is, de a bizonyossághoz még további kutatások szükségesek. Az azonban látszik a mostani vizsgálat eredményeiből, hogy az erjesztés eredményeként létrejövő sajt némileg eltérő hatással van a mikrobiomra, mint a tej, ami a több laktóz révén elősegíti a hasznos baktériumok szaporodását.
A kísérlet alanyainál a joghurtfogyasztási szokásokra is rákérdeztek, ám a vizsgálat nem talált jelentős összefüggést a joghurtfogyasztás és a bélflóra összetétele között – ennek akár az is lehet az oka, hogy a kísérletben résztvevők kevés joghurtot fogyasztottak.
A kutatás eredményei annyit mindenesetre így is alátámasztanak, hogy a tejtermékek széles körű hatást gyakorolnak a bélflóra állapotára, ami az emésztést, az anyagcserét és az immunrendszert is befolyásolja.
