Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Japánon az ezredforduló után hatalmasodott el a kabalaőrület.
Ha azt mondjuk, kabala, akkor a világ nyugati felén az emberek többségének vagy egy nagy nemzetközi sportesemény jut eszébe, vagy a kedvenc sportcsapata. Nekünk, magyaroknak a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság rackája, Youhuu lehet a legközelebbi élményünk, de vélhetően sokak emlékeiben kísért Bol-dog, a 2017-es vizes vébére tervezett puli is, aki annyira annyira lidércesre sikerült, hogy végül le kellett cserélni. Hozzájuk csatlakozott a héten a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjának kabalája, Miska, az integető miskakancsó.
Feltűnése nem meglepő, hiszen Japán a kabalák hazája, ahol mindennek saját jelképe van. De vajon honnan ered az a szokásuk, hogy mindenhez társítanak valami bűbájosnak szánt figurát?
A japán soft power egyik kulcsa az úgynevezett kawaii-, vagyis cukiságkultúra, ami azt jelenti, hogy lényegében mindennek van aranyos változata, még Godzillának is. Japán összes tartományának van kabalája, ahogy a japán cégek is ezekkel a ennivaló, sokszor esetlennek ható karakterekkel igyekeznek felhívni magukra az emberek figyelmét. De még a tokiói rendőr-főkapitányságnak is van saját kabalája.
A kabala funkciója Japánban a város, régió vagy szolgáltatás népszerűsítésén kívül sokszor a gyerekek tanítása is, így játékos formában beszélnek nekik például a tűzvédelemről vagy a helyes közlekedésről. A kabalák szélsőséges elcukisodása a kétezres évek harapózott el, ekkor bukkant fel a juru-kjara kifejezés is (a könnyedséget, lazaságot jelentő jurui és a karakter szavakból), megalkotója, Miura Dzsun szerint a juru-kjara figuráknak három fő ismérvnek kell megfelelnie:
- erősen kötődjön az adott régióhoz,
- legyen cuki és tűnjön ügyetlennek,
- tűnjön lazának és legyen szerethető.
Persze volt mire alapozni, hiszen a japán népi hagyomány eleve bővelkedik a nem emberi karakterekben, így például az alakváltó tanuki (nyestkutya) is számos kabalát ihletett. A cukiságfaktor azonban az ezredforduló után annyira a japán popkultúra része lett, hogy egészen 2020-ig még Kabala Nagydíjat is rendeztek évente. A versenyt rengeteg kritika érte, amiért a beérkező pályázatok egyre kevésbé szóltak az adott régió jellegzetességeiről, és szinte kizárólag arra koncentráltak, hogy a figurák minél cukibb legyen.
A viadalnak komoly gazdasági tétje is volt, 2011-ben például Kumamoto prefektúra kabalája, Kumamon győzelme után a tartomány 11,8 milliárd jen (közel 29 milliárd forint) bevételt könyvelhetett el a kabalát ábrázoló szuvenírekből. Egy másik pozitívnak tartott példa Kócsi prefektúra kabalaállata, Sindzso-kun, akit azért méltattak széles körben, mert a tartományra egykor jellemző, mára azonban kihalt vidrafajról mintázták.
Akad ugyanakkor jó pár meghökkentő kabalaállatka is Japánban. Ott van például az energiaitaltól túlpörgő Usadar,
vagy a Tejútrendszerből érkezve a Földet elfoglalni igyekvő kappa (japán mitológiai alak, amely a vízbe rántja áldozatait), Kappa Dator, egy japán játékgyártó kabalája.
De a kabalaőrület annyira elharapódzott a szigetországban, hogy a biztonságos szexnek is van saját figurája, a rózsaszín óvszersisakos nindzsát Jimmy Hattori néven ismerik a japánok.
Jimmy Hattori the ninja condom is a mascot who promotes safe sex in Japan. pic.twitter.com/mjL3Ne0Wl5
— Mondo Mascots (@mondomascots) February 2, 2019
Nyitókép: Kanagava prefektúra kabalája, az előszereplős változatban is létező halember, Kanpacsiró
