Havasi Bertalan maga a szimbóluma annak a túlzás nélkül abuzív viszonynak, amit az egymást követő Orbán-kormányok a valódi kérdéseket feltenni kívánó, nem a propagandaközpontból irányított sajtóval kialakítottak és fenntartanak.
Az újságolvasók milliós táborában a prózában is „verset író” Szép Ernő tárcái egykoron Karinthy, Kosztolányi és Márai írásaival versengtek. Az újságok tengerébe süllyedt mintegy négyezer életképéből nemrég 250 Budapest-tematikájú gyöngyszeme került egy új kötetbe.
Jó pár szakma van, amelynek képviselőit veszélyezteti a mesterséges intelligencia (MI) terjedése. Az újságírást is gyakran ezek között emlegetik. A Google egyik kezdeményezése erre utal, bár a keresőóriás cáfolja, hogy ez lenne a célja.
Bűnügyi riporter, haditudósító, a századfordulós magyar újságírás mára méltatlanul elfeledett figurája. Tábori Kornél neve ugyanakkor nem csak a szenzációt kergető zsurnaliszta képével forrt egybe, ő volt az is, aki megmutatta a fővárosi csillogás külcsíne alatt megbúvó nyomor igazi arcát, illetve ő hozta először nyilvánosságra egy letűnt kor ügynöklistáját is.
Mivel a közösségi médiaplatform hivatalosan nem mondott eddig semmit a történtekről, ezért a felhasználók kezdtek találgatásokba, egyesek szerint az Izrael-kritikus megszólalásokért járt a felfüggesztés.
Hogyan változott meg az ukrán média szerepe tavaly februárban, a háború kitörésekor? Hogyan küzdenek a nyugati szövetségesek háborús apátiája ellen? Miként veszik fel a harcot az orosz dezinformáció újabbnál újabb formáival? Putyinistának látják-e egész Magyarországot Ukrajnában és hogyan lehetne javítani a két ország kapcsolatán? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Olena Removszkával, az ukrán köztévé, valamint Szerhij Sztukanovval, az ukrán rádió politikai műsorvezetőjével. (A teljes beszélgetés meghallgatható a Fülkében, angolul.)