A nemzetgazdasági miniszter már 9-10 százalékos élelmiszer-inflációval számol márciusra, ezt akarják 2 százalékponttal mérsékelni az árréssapkával. Az intézkedés ráadásul már nem csak a legnagyobb láncokat szorongatja, de így is csak a most februári, 2023 óta nem látott inflációs mértéket tudják majd tartani, ha sikerül.
Bár korábban már elismerte, hogy fenntarthatatlan az árstop, a nemzetgazdasági miniszter úgy tűnik, most megint hisz benne. Pedig nem sok köszönet volt abban, amikor legutóbb ilyet lépett a kormány.
Több 10 milliárdot fordítanak havonta az árak letörésére és évente a bérek emelésére.
A legnagyobb Magyarországon működő élelmiszerláncok 50-90 százalékban magyar forrásból szerzik be az általuk árult élelmiszert. Az Agrárminisztérium szerint a magyar agrárgazdaság és agrárpolitika érdeke is a nemzetközi piacok jó működése és a külkereskedelemben való aktív részvétel.
Péntek este adták ki a rendeletet a kötelező bolti akciókról, aminek a címébe is beleírták az egyik kedvelt kormányzati varázsigét: háborús infláció. Aki nem akciózik be is zárhatják, de van mentesség is.
Nőtt a Spar forgalma 2022-ben, de a második féléves visszaesés az első félév növekedésének jelentős részét elvitte. A plázastop ellenére két új üzletet tudtak nyitni, 11-et korszerűsítettek, és felújították saját húsüzemüket is. Az éves eredményről beszámolva a cég vezetői elmondták, mit tapasztalnak az árstopok miatt, milyen viszonyban vannak a hazai szakképzéssel, mit tesznek a fenntarthatóságért és miként küzdenek az inflációval.
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Lázár János a minap egy interjúban kelt ki hevesen a külföldi diszkontláncokkal szemben.
Tavaly december óta több mint 400 élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó cég is megszűnt.
Értékben 4,6 százalékkal nőtt a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az idei első negyedévben a tavalyi első három hónaphoz képest, ez a harmadik legmagasabb a vizsgált huszonegy európai ország rangsorában, Törökország és Lengyelország után – állapította meg a Nielsen piackutató.
Az elmúlt években folyamatosan javultak az üzleti eredményeik, ezért is szavazott bizalmat a 2020-ig kialakított kiskereskedelmi stratégiájuknak az Auchan felügyelő bizottsága és a családi részvényesek csoportja - közölte a cég vezérigazgatója.
Legutóbb 2011 negyedik negyedévében nőtt a bolti eladás mennyisége Magyarországon, 1,4 százalékkal. Utána a mélypont a 2012. évi negyedik negyedév volt, mínusz 4,6 százalékkal. Most viszont a Nielsen adatai szerint újra nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem.