Honnan lesz pénzük a boltoknak fizetést adni, ha csak 10 százalék lehet az árrés?
Sok nagy üzletláncnak a 30 százalék fölötti árrés sem volt elég arra, hogy nyereségesek legyenek.
Sok nagy üzletláncnak a 30 százalék fölötti árrés sem volt elég arra, hogy nyereségesek legyenek.
Abban sem lesznek érdekeltek a boltok, hogy alacsonyabb árakat kérjenek a beszállítóiktól, hiszen akkor csökkenne az ő árrésük is.
Termékenként ötmillió forintot kockáztat, aki megszegi az árrés új szabályait. Azt is rendeletbe írták, hogy tilos lesz elfogynia az árunak.
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
A nemzetgazdasági miniszter már 9-10 százalékos élelmiszer-inflációval számol márciusra, ezt akarják 2 százalékponttal mérsékelni az árréssapkával. Az intézkedés ráadásul már nem csak a legnagyobb láncokat szorongatja, de így is csak a most februári, 2023 óta nem látott inflációs mértéket tudják majd tartani, ha sikerül.
A kiszivárgott listán rajta van a far-hát, a zsír és a párizsi is.
Legfeljebb 10 százalék maradhat a kereskedőnél 30 alapvető élelmiszer esetén. Ez ugyan nem konkrét árstop, de a korábbihoz képest bő háromszor annyi termékre érvényes.
A kormány a jogállami normákat figyelmen kívül hagyva, a piaci folyamatokat felrúgva árcsökkentést akar kicsikarni a benzinkutaktól. Ha pedig nem állnak kötélnek, új árstop jöhet – akkor is, ha az előzőnek katasztrofális hatásai voltak.
A törvények értelmében tisztességtelen úgy kereskedni valamivel, hogy olcsóbban adják el, mint veszik. A kormány a kötelező akciózással pont erre kényszeríti a kereskedőket, de rendeleti úton felmentést ad a törvényi tilalom alól.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.
Fontos tényezőt azonosított egy jegybanki elemzés a magyar üzemanyagpiacon. A verseny újbóli beindulása nyomán talán lefelé indulhat a régió egyik legmagasabb árszintje.
A kétszeres árrés mégsem alakul extraprofittá, állítja egy szakmai szervezet vezetője.