Működik az újítás: már több mint 100 gazda ajánlotta fel földjét önként vízmegtartásra
A „Vizet a tájba!” programban arra vállalkoznak a gazdák, hogy elárasztják a felkínált földjeiket.
A „Vizet a tájba!” programban arra vállalkoznak a gazdák, hogy elárasztják a felkínált földjeiket.
A tavalyi évet sem úszta meg az ország, ahogy a világ többi része sem árvizek és a velük járó pusztítás nélkül. Valahogy mindig sikerül átevickélni ezeken az időszakokon, de továbbra sem megoldott kérdés a hatékony vízgazdálkodás, pedig a vízre mindenkinek szüksége van. Ezt világszerte már jó pár innovatív cég felismerte. Némelyik jó eséllyel hamarosan kiemelt befektetési célponttá válhat.
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.
Aszályügyben szerveztek bizottsági ülést a leapadt Tisza medrében Nagykörűnél szerdára. Sem a meghívott miniszterek, sem a kormánypárti tagok nem mentek el, pedig a szervezők olcsó és fenntartható megoldásokat mutattak volna nekik a lassan elsivatagosodó Alföld megmentésére, az aszálykárok enyhítésére, megelőzésére.
Mennyit teszünk hozzá mi magunk a tavak természetes pusztulásához? Miért (nem) baj, ha néha alacsonyabb a vízszint? Hogyan lehetünk tudatos tófelhasználók? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk évadzárójában.
A környezetvédelem számos területén van még hová fejlődniük az uniós tagállamoknak, például a hulladékgazdálkodásén és a levegőminőségén. Az EU-s szabályokat nem minden esetben alkalmazzák megfelelően, lenne tennivaló az energiaszegénységgel, a vízválsággal és a Natura 2000 területek kezelésével is – derül ki az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával, Virginijus Sinkevičiusszal készült interjúban, amelyben szóba kerülnek a farkasok és az akkugyárak is.
A csőtörés okozta vízhiány próbára tette az agglomerációs városok vezetését.
A törvénytervezet egy még ki sem adott kormányrendeletet helyez hatályon kívül, és elébe mehet esetleges kártérítési pereknek.
Az agglomeráció folyamatos népességnövekedése az elmúlt időszakban vízszolgáltatási problémákhoz vezetett. Ezzel együtt a hatósági árszabályozás, az energiaárak növekedése, a közműadók emelése és a növekvő forráshiány súlyos kompromisszumokra kényszeríti a szolgáltatókat.
Engedély nélküli stégek, szaletlik, a telekhatáron túl, a tó felé nyújtózkodó kerítések, markolóval házhoz vitt tóvíz – évek óta zajlanak az illegális mederfoglalások és szabálytalanságok a Balaton-parton. Az önkormányzatok tehetetlenek, a hatóságok pedig széttárják a kezüket, de úgy tűnik, valami végre történni fog. Videoriport.
A korábban becsültnél jóval kevesebbe, de így is bő 5 milliárd forintba kerül idén az államnak, hogy a kormány ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdáknak, vagyis kifizeti helyettük. Ez a részletes szabálytervezet szerint szerződésmódosítással és a már befizetett vízdíj visszatérítésével jár.
Miközben az emberiség pazarlóan bánik a vízzel, a világ népességének a fele nem jut megfelelő mennyiségű vagy tisztaságú vízhez. Az ENSZ vízkonferenciáján a diagnózist felállították, de a kormányok nem igazán mutatnak érdeklődést, csak 12 képviseltette magát a legmagasabb szinten.