A következő német kancellár kivenné az adófék szabályai alól a hadiipari költéseket, és 500 milliárd eurót adna infrastruktúra-fejlesztésre, de ezt csak a Zöldekkel együtt tudja átverni a leköszönő parlamenten. A környezetvédő párt elutasította a terveit, de nyitva hagyták az ajtót a további egyeztetések előtt.
A kancellárvárományos kedd este bejelentett tervei szakítanának az évtizedes német fiskális politikával, és a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésén keresztül az évek óta vergődő német gazdaság egészének is vérfrissítést jelentenének. A programot még át kell verni a parlamenten, de az iparban már meg is indult a készülődés a lehetséges új világra. Merz csomagja, ha elfogadják, minden bizonnyal a német határokon túlgyűrűző hullámokat vet, és erős támogatást ad az USA nélkül a saját lábára állni akaró Európának is.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Ha nem fektetnek be, ha nem erősek, akkor gyerekként fogják kezelni – fogalmazta meg súlyos kritikáját Armin Papperger.
Az orosz–ukrán háború lezárása mozgatja a piacokat, amely épp a várható intenzív fegyverkezési hullámot árazza be.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
Rendeletet módosít a kormány azért, hogy a nemrég átadott, de a tízmilliárd eurós lőszermegrendelések kielégítése miatt egyre bővülő Várpalotai Védelmi Ipari Komplexumot érintő hatósági eljárásokat továbbra se végezhessék polgári szervek.
Magyarország az európai védelmi ipari fejlesztések eminens tanulója: miközben az unió hadiipari és versenyképességi programjai még csak most jelölik ki a feladatokat, az Orbán-kormány – a németekre támaszkodva – már a termelés beindításánál tart.
A honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú és védelmi ipari beruházásokra vonatkozó speciális építési szabályokat vezetne be a kormány. Egy rendelettervezet szerint ezeknél a nyilvánosság és a „közösségi ellenőrzés” lényegében teljesen kizárható, a részletekről pedig az Orbán Viktor vezette Védelmi Tanács, egy deklaráltan nem szakmai, hanem politikai fórum dönthetne.
Az új államtitkár a haderőfejlesztésért és a védelmi iparért felel.
Két miniszter is felelős a területért, a nagy kérdés, hogy kinél van a kasszakulcs.
Az ukrán államfő a most megalakult szervezetet globális kezdeményezésnek nevezte és közölte, hogy bárkit szívesen látnak benne, aki osztja azt a meggyőződést, hogy az agressziónak útját kell állni, bárhol is történjék a világon.