Az esőre nagy szükség van, ugyanis az elmúlt hónapok csapadékösszege jócskán elmarad a sokéves átlagtól, a felső egy méteres talajrétegből 20–80 milliméter nedvesség hiányzik.
Mélyre ás a zCast már az év elején: az élelmet adó talajról szól az idei első adás. Mitől romlanak a talajok? Mi lesz így a mindennapi betevőnkkel? Mit lehet tenni a talajegészségért? Hogyan futott fel a regeneratív talajművelés, mi az a no till, és tényleg ez ment meg minket? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint a talaj-mikroorganizmusok magyar hangja, Víg Vitália talajökológus.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a komposztálás jelentőségét, pláne manapság, amikor a szaporodó kedvezőtlen hatások miatt komoly mértékben pusztul a talaj. Tudja, hogy érdemes komposztálni? Miből áll össze ez a mikrobamassza? Mi a különbség a vermikomposzt és a gilisztahumusz között? Komposztálási kisokossal állt elő az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a talaj világnapjára.
Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően. Míg az üzemi művelésű szójatáblában sekélyen senyvednek a szójagyökerek, a szántásmentes parcellán tenyésző árpa a gilisztacsatornákon a talaj mélyéből is szívhatja a tápanyagokat, és ennek megannyi házi kedvenc kutya és macska is örülhet világszerte.
A Texasi Egyetem kutatói olyan „intelligens talajt” fejlesztettek ki, ami egyszerre oldja meg az élelmezés és a globális felmelegedés jelentette vízhiány problémáját.
Svéd kutatók alacsony feszültségű elektromos árammal stimulálták az árpapalántákat 15 napig, az eredmény pedig igen biztató.
A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett 2022 talaja.
Most lett meg az eredménye a nagy svájci alsógatya-elásó kísérletnek.
A jelenség hátterében az úgynevezett bombaturbáció áll; a folyamat eredményeként a robbanószerek által veszélyes anyagok kerülnek a talajba.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
A júliusi kánikulában Pest megye több településén tartós vízhiány alakult ki, a hatóságok arra kértek minden környékbelit, hogy bánjanak a vízzel takarékosan, egyes helyeken még a locsolást is korlátozták. Szakértőket kérdeztünk arról, mit tehetünk, ha a kertünket napokig nem tudjuk locsolni?
Egyre sokoldalúbbak, viszont egyre nagyobbak a mezőgazdasági gépek, ez pedig veszélyezteti a termőföldek hosszú távú hozamát – figyelmeztetnek svéd kutatók.