Az NGM közleménye szerint a pénz visszakerül a költségvetésbe, és részben abból fedezik a települések támogatását.
Az iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás miatt visznek be egymásnak posztgyomrosokat és kommentfelütéseket.
Sára Botond főispán szerint a bíróság nem vitatta a szolidaritási hozzájárulás kivetését sem jogalapjában, sem mértékében, és nem kötelezte a magyar államot arra, hogy fizesse vissza azt az önkormányzatnak.
A bíróság friss ítéletében eljárásjogi hibát állapított meg, és az Államkincstár szerint a pénz nem jár vissza automatikusan. A főváros készült erre a válaszra, és ha kell, kártérítési pert indít.
A legrosszabbul a nagy, ellenzéki vezetésű városok jártak, és a Népszava szerint az Orbán-kormány alig titkoltan Budapest csődjére játszik.
A főpolgármester beterjesztette a főváros jövő évi büdzsétervét, az ő megközelítésében „az önrendelkezés költségvetését”, amit ha nem fogadnak el újév előtt, az Karácsony Gergely szerint bizonyos közszolgáltatásokat is veszélybe sodorhat. Például a közösségi közlekedést. Nagy fejlesztésekre ne is számítsunk 2025-ben, a cél a szinten tartás, a város működőképességének megőrzése.
A főpolgármester úgy számol, hogy jövőre közel 100 milliárd forintot kéne Budapestnek befizetnie az államkasszába.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a főváros jogtalannak tartja a szolidaritási hozzájárulás ilyen mértékét.
Negyven percig érezhette biztonságban a pénzét a Fővárosi Törvényszék ítélete után a Fővárosi Önkormányzat. Majd jött a kincstár. és elvitt közel ötmilliárd forintot a főpolgármester szerint.
A főpolgármester-helyettes szerint a kormány intézkedései, tartozásai és elvonásai miatt jutott ide a főváros.
Az elsőfokú, nem jogerős döntés szerint a fővárosnak meg kell fizetnie a szolidaritási adót.
Az Államkincstár elvont 3,9 milliárd forintot a fővárostól.