A WR-2721 nevű készítményt hagyományosan intravénásan kell beadni, hogy megvédje a sugárterápia hatásaitól a hasnyálmirigyhez közeli szöveteket. Most egy új megoldást találtak ki amerikai kutatók.
A kutatás eredménye utat nyit olyan terápiák kifejlesztése előtt, amelyekkel megelőzhető lehet a terápiának ez a mellékhatása.
Hosszú távú kutatási eredmények szerint a lokalizált prosztatarákkal diagnosztizált férfiaknak nincs feltétlenül azonnal szüksége sugárterápiás vagy műtéti kezelésre, a betegséget a legtöbb esetben elegendő kontrollvizsgálatokkal nyomon követni.
Az Egyesült Királyságban szakértők összesen 192 emberrel vágnak bele abba a tesztbe, amelynek célja, hogy az emlőrákos betegek olyan sugárkezelést kapjanak, ami nem árt a szívnek.
A nő történetét testvére osztotta meg azután, hogy szerdán egy kísértetiesen hasonló történet látott napvilágot egy koronavírus miatt nem kezelt, majd elhunyt veresegyházi nőről.
Tizenkilenc súlyos betegen próbálták ki, és meglepő volt az eredmény.
Dán kutatók szöveteket emeltek ki nők petefészkéből és módosították azokat, hogy később, amikor a nő gyereket szeretne, vissza lehessen ültetni. Az eljárást természetesen még fejleszteni és tesztelni kell, de ha működőképes lesz, segíthetne például olyan nőkön, akik kemoterápia miatt veszítették el fogamzóképességüket.
A kórház és a gépek tulajdonosa közti vita áll a háttérben.
6-8 hetet is kell várni a sugárterápiára a diagnózis után, holott ez lenne az első számú kezelés bizonyos daganatos betegségeknél.
Magyarországon tízből kilenc méhnyakrákos nő története úgy kezdődik, mint a fiatal újságíróé, Szentesi Éváé: hiába ordít a tünet, az orvos nem veszi észre, nem veszi le elég pontosan a citológiát, félrekezeli, más problémára gyanakszik. Míg az északnyugat-európai országokban évente harmad annyi nő hal meg méhnyakrákban, mint nálunk. Éva a szerencsés túlélők egyike, aki most megjelent Hamvaimból című könyvében dolgozta fel betegsége és gyógyulása történetét.
Hónapok telnek el a diagnózisig, majd újabbak a kezelés megkezdéséig. Az országban 30 kórházban van onkológiai ellátás, de kevesebb mint a felében tudnak nyújtani komplex kezelést. Bár Magyarországon is megjelentek a sebészeten, kemo- és sugárterápián kívüli célzott terápiák, de ehhez ismerni kellene a tumor genetikai eltéréseit, és hogy miképp lehet hozzáférni a kezeléshez. És ez nemcsak pénzkérdés: még az is zsákutcában érzi magát, aki többszázezer forintot kifizet a semmire, az ún. „csodaszerekre”. Nagyvizit 6. rész.
Egy majmokkal végzett amerikai tanulmány eredménye azt ígéri, hogy megőrzött őssejtjeik segítségével később egészséges hímivarsejteket termelhet azoknak a férfiaknak a szervezete is, akik a gyerekkori rákbetegségük kezelésére adott kemo- és sugárterápia miatt terméketlenné váltak.