Donald Trump eddigi egy hónapja azok számára is letaglózó újdonságokat hozott, akik ideológiai partnerüknek tartják magukat. Közülük Orbán Viktor rezzenéstelenül tovább játssza a drukker szerepét, míg Giorgia Meloninak már leesett a tantusz.
Az osztrák kancellárjelölt és a magyar miniszterelnök közötti különbségeket és hasonlóságokat fejti ki Kováts Eszter az osztrák nemzeti hírügynökségnek, az APA-nak adott interjúban.
Ha megtörnénk a demokrácia alapját, az egyenlő választójogot, sokkal biztosabb alapokon állna a demokrácia. Ehhez a paradoxonhoz jutunk el. Vélemény.
Orbán Viktor és a tekintélyuralmi magyar állam lenyűgözi az európai populistákat, köztük az Osztrák Szabadságpárt politikusait. Így volt ez Lengyelországban, ahol nyolc évbe telt, de sikerült újból a demokrácia útjára lépni – írja az osztrák lapban Bartosz Wielinski, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
Megfizették és fizetik az árát azok az országok, amelyek populista vezetők és kormányok irányítása alá kerülnek, írja a lap elemzése.
Miért tolódtak jobbra a nyugati társadalmak? Szakszó vagy szitokszó a szélsőjobb? Kit és miért nevezünk populistának és miért férnek meg ők nehezen egy csárdában? Milyen irányú a kapcsolat a republikánusok és az európai “patrióták” között? Közéleti podcastunkban Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital szakértőjével vizsgáltuk meg, hogyan érdemes kezelni Orbán Viktornak és társainak felemelkedését.
A patrióta sosem helyezné a családi-baráti, üzleti és saját hatalmi érdekeit nemzetének érdekei elé. Sosem hozna szégyent országára azzal, hogy a nála nagyobb vagyont szerzett diktátorok előtt csúszik-mászik a porban. Vélemény.
Újraszámlálás ide, újraszavazás oda, a közgyűlés lesz a következő főpolgármester gerince. Gulyás szerint gyáva, a valóságban bölcs az Európai Bíróság (és a NATO), hogy csak a választás után megy neki Orbánnak. Közben Magyar bevihet egy újabb gyomrost a miniszterelnöknek, de a nagy veréshez máshogy kell bokszolnia. Az biztos: a szélsőjobboldali áttörés elmaradása is fáj Orbánnak, bár őt és elvbarátait még sokáig kell tűrjék a demokráciánk. Választási podcastunk utolsó előtti adása Ésik Sándorral és Nagy Iván Lászlóval.
A politikai légkör mindenütt rendkívüli módon kedvez a szélsőjobbos pártoknak és politikusoknak, írja az amerikai lap elemzése.
Az Európai Unió egykori bővítési biztosa, Günter Verheugen szerint a közösség a mai állapotában nem lenne képes a húsz évvel ezelőtti, tíz országot magába foglaló bővítést ilyen gyorsan végrehajtani. Szerinte Ukrajna uniós csatlakozása nem reális, és az Ukrajna-kérdést csak Oroszország bevonásával lehet rendezni. Viszont ahogy szerinte a lengyelek is képesek voltak megvédeni a demokráciájukat, ez Magyarországon is sikerülhet. A Deutsche Welle interjúja.
Minden belső ellentét dacára ez a mozgalom újraformálhatja a világot, írja a brit lap.
Tavaly azt mondtuk az évzáróban, hogy "nincs olyan, hogy magyar külpolitika", csak olyan manőverek idegen vizeken, amelyek jól mutatnak itthon, a kommunikációban. Hogyan változott ez idén? Van-e stratégiája Orbán Viktornak? Miért szurkolunk annak, akinek a visszatérése közvetlen katasztrófába sodorhatná Magyarországot? Valóban változhat-e a széljárás Brüsszelben? Külpolitikai évértékelőnkben összefoglaltunk mindent, amit 2023 orbáni külpolitikája előrevetít 2024-re.