Vagy tényleg brutálisan túlárazott volt a Puskás Múzeum, vagy arról van szó, hogy a Magyar Hangnak látványosan nekifeszülő, a közérdekű adatigénylésre választ nem adó Schmidt Mária éppen most dob el egy gumicsontot, a kormány pedig lelkesen ráharap.
A főigazgató ezért a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult, Lánczi Tamás pedig már törvénymódosítást is kezdeményezett a jogalkotónál.
A minisztériumok a 444 adatigénylésére árulták el, tárcavezetőik mennyit költöttek utazásra és szállásra – igaz, nem mindenhonnan érkezett használható válasz.
A válasz szerintük veszélyezteti Magyarország bűnüldözési és bűnmegelőzési érdekeit.
Az ügylet részletes adatait a kormány eddig titkolta, és a közérdekű adatigénylésnek sem tett eleget, most viszont kénytelen lesz, mert Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető pert nyert az állammal szembeni adatigénylési ügyben.
Pintér Bence a Kúria határozatát adta volna át az igazgatónak, de rendőrt hívtak rá. A közérdekű adatigénylésről januárban született jogerős ítélet, azt követően 30 napja lett volna kiadnia a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek, hogy mennyit fizet az alvállalkozóinak.
Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón még arról beszélt, hogy kérje ki közérdekű adat formájában, akit érdekel a kegyelmi döntések ellenjegyzésének háttere. A K-Monitor megtette, mégis hoppon maradt.
És közérdekű adatigénylést is benyújtanak.
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.
Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a HVG által indított közadatperben és úgy döntött, ki kell adni a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit. Lapunk a kormányzat titkolózása miatt másfél éve indított pert az adatok nyilvánosságáért, amit Orbánék egy külön, visszamenőleges hatályú jogszabállyal igyekeztek gátolni – úgy tűnik, sikertelenül.
A Nemzeti Sport főszerkesztőjének, aki egyben a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is, hat év alatt 35 olyan utazása volt, amit a KKM finanszírozott.
A cégeknek jogerős ítélet alapján kéne kiadniuk a közpénzköltéseik adatait, ehelyett nyelvészkednek, szőrszálhasogatnak, és a Kúriához fordultak felülvizsgálatért.