Tavaly 648 milliárd forint vesztette el közvagyon jellegét
Egy kereshetetlen, fénymásolt dokumentumban hozta nyilvánosságra a Vagyonkezelő, hogy mennyi közpénzt talicskázott át 2021-ben magánalapítványoknak.
Egy kereshetetlen, fénymásolt dokumentumban hozta nyilvánosságra a Vagyonkezelő, hogy mennyi közpénzt talicskázott át 2021-ben magánalapítványoknak.
Érvénytelenítették Darmanesti város határozatát, mellyel közvagyonná nyilvánították a katonatemetőt.
Hubay György előállt a szerinte legegyszerűbb értelmezéssel.
Jakab András arról is beszélt, hogy bár rákeresett, nem talált nemzetközi példát arra, hogy a közvagyont máshol is alapítványokba szerveznék.
Hubay György a Facebookon bejelentkezve írta meg, mi áll a kiszervezés hátterében.
Többek közt Volner János is amellett volt, hogy a közvagyon alapítványi kézbe kerüljön.
A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
Fülkeforradalom helyett jogállami forradalmat kell vívnia a mai ellenzéknek, ha a választást megnyerve valóban kormányozni akar - írja e heti számában a HVG. Az Orbán-kormány már nemcsak a vagyont menti ki, hanem az államot is: kiskirályok feudális anarchiájára készül. Mutatjuk, hogyan.
Noha a jogi csatákban eldőlt, hogy közpénz, amit a Matolcsy Györgyék által létrehozott alapítványok kaptak, egyre homályosabb a 270 milliárdos vagyon működése.
Budapest is részvényes az Est Mediában, amely nemrég nagy bizniszt kötött egy állami megrendeléseknél befutó IT-cég felvásárlásával – derült ki a cégbírósági iratokból. A korábbi városvezetés elismerte, hogy a cég felhalmozott köztartozásának több mint 97 százalékát elengedték a csődeljárásban, a maradékért pedig részvényt kaptak. A főpolgármester hivatala szerint még sincs szó arról, hogy a tőzsdén spekulálnának a közvagyonnal, inkább gyarapították azt. Egy befektetői érdekvédelmi szervezet szerint viszont ez klasszikus hazardírozás, még ha most nyerésben vannak is.
Elkaszálta az Alkotmánybíróság az MNB-s pénzek elrejtését lehetővé tevő törvényt. Az Ab kimondta: a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy az MNB egyik alapítványába vagy cégébe csatornázza. A másik jogszabály-módosítást viszont nem találta alkotmányba ütközőnek a testület, ami azt jelenti, hogy a Magyar Posta szerződéseit nem kell nyilvánosságra hozni, még visszamenőleges hatállyal sem, kivéve, ha egy adott adatkikérési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó adat nyilvánosságra kerülése nem rontja a cég üzletét.
Bár az Országgyűlés Hivatala szerint a házelnök az ötnapos határidőn belül aláírja az MNB-alapítványok pénzügyeinek eltitkolhatóságáról szóló törvényt, feltűnő, hogy Kövér napokkal késlelteti azt a folyamatot, hogy a közpénzek átlényegülhessenek magánvagyonná. Különösen, hogy a törvényt hipersebességgel fogadtatták el a parlamenttel, és Kövér Lászlónak is volt különvéleménye az abban foglalt elvekről.