Két novelláskötet és egy családregény után Kollár-Klemencz László legújabb kötetében a középkori Magyarországra, a pilisi erdőbe és a Duna-kanyarnál fekvő kicsiny faluba kalauzolja el az olvasóját, hogy ember és természet, ember és állat olyan összetartozását és egyszerre harmonikus, ám könyörtelen együtt létezését beszélje el, amely ma már szinte ismeretlen.
Ha olvasási szokásai kimerülnek a Facebook-bejegyzések, rövid hírek vagy a gyorsrizs csomagolásán található utasítások böngészésében, akkor sok mindenről lemaradhat, és nem is csak az olvasmányélményekre gondolunk. A könyvek ugyanis a kreativitásra, a koncentrációkészségre és a stressz-szintre is hatással lehetnek, de még ezen kívül van egy sor jótékony hatása a napi olvasásnak.
Nem azon múlik-e az igazság, hogy kinek a szemszögéből nézzük az eseményeket? Tényleges és társas magány, ifjonti rivalizálás Rakovszky Zsuzsa novelláskötetében.
A most mozikba kerülő folytatás csalódást okoz, de Bridget Jones közel három évtizedes kultuszának nem árthat. A kilencvenes években feltűnt harmincas szingli már a Z generációt is meghódította.
Először adják ki eredeti formájában az Auschwitzot is megjárt Galló Olga lágernaplóját, a Tíz hónap Babilont. Az írás a szocialista cenzúra áldozata lett, 1978-ban csak magánkiadásban jelenhetett meg a napló megcsonkított változata. A szerző unokája, Fullajtár Andrea főszereplésével színdarab is készült a műből, amit az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján mutatnak be.
A Részünk az éjszakából nagyszabású családtörténet az argentin közelmúlt vérgőzös időszakában, a népellenes katonai diktatúrák terrorja idején követhetjük nyomon egy család szembenézését és küzdelmeit a múltjával.
Szinte megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy miért lesz egy történet sikeres, miért vált ki erős visszhangot, míg más egyszerűen feledésbe merül. Kanadai szakemberek több tízezer történet elemzése után megtalálták a választ.
Lehet semlegességgel írni egy tömeggyilkosról is, példázza könyvében Thomas Harding, aki két, németként született fiatal gyökeresen eltérő, majd egy végpontban találkozó drámai életútját követi végig.
Hollywood legnagyobb bukásai közt van olyan film, amely öt rendezőt fogyasztott el, köztük Coppolát is. És olyan is, amelynek zsiráf szereplője rálépett a saját péniszére. Börtönbe küldött rendező, reciklált díszlet, elhízott rabszolgalány és egy elképesztő szexjelenet – Tim Robey, a Telegraph filmes újságírója Box Office Poison című könyvében mesél a legendás bukások hátteréről. A szerzővel beszélgettünk.
