Hivatalosan még mindig budapesti címén működik az orosz kémbank
Bár az erről szóló döntés már áprilisban megszületett, végül csak október végén lépett ki Magyarország a pénzintézetből.
Bár az erről szóló döntés már áprilisban megszületett, végül csak október végén lépett ki Magyarország a pénzintézetből.
Egy hete valósult meg a több mint fél évvel ezelőtti szándék.
Arról nem tudni semmit, hogy hosszú távon a banknak mi a terve az épülettel.
Az amerikai szankciókat okolják ezért.
Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete arról beszélt az AFP-nek, örül, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy „ilyen szintű közbelépésre volt szükség az Egyesült Államok részéről, hogy reagáljanak”.
A CCB 2021 végéig közel kétmilliárd euró hitelt nyújtott, többségében uniós ügyfeleknek, ami a duplája annak a hitelállománynak, amit az orosz Nemzetközi Beruházási Bank a csúcsidőszakában kihelyezett.
Nyikolaj Koszov 14 millió angol font – mintegy hatmilliárd forint – kimenekítéséről gondoskodott, mielőtt amerikai szankciós listára került.
Az állam visszaköveteli a 25 százalékos részesedés értékét is – közölte a miniszter.
Az Egyesült Államok magától értetődően és eredményesen kezdett kommunikálni a magyar választókkal. Mégpedig azon a felületen, ahol emberemlékezet óta csak a kormány szólal meg: közterületen.
Eltelt néhány nap, mire a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogyan reagáljanak a bankot és vezetőit érintő amerikai szankciókra és arra, hogy ezután Magyarország is kilépett a „kémbankként” emlegetett pénzintézetből. A bank most visszavonul Oroszországba.
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
David Pressman nagykövetnek a Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankcióra vonatkozó bejelentése után a kormányközeli sajtó folytatta keményen Washington-ellenes hadjáratát, írja a DW szerzője, Keno Verseck.