A következő jégkorszakba is beleszólhat az emberi tevékenység, és ez nem biztos, hogy jó dolog
11 ezer év múlva újabb jégkorszak köszönthetne be a Földön, már ha nem lenne globális felmelegedés – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
11 ezer év múlva újabb jégkorszak köszönthetne be a Földön, már ha nem lenne globális felmelegedés – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
Erőszakos kannibalizmusra talált nyomot egy nemzetközi kutatócsoport egy olyan ősrégi kultúrában, amely egyébként gyönyörű sziklaművészetéről ismert.
Ausztrál kutatók szerint nem véletlen, hogy 466 millió évvel ezelőtt nagyon sok meteorit épp a Földnek ugyanazon pontjába csapódott be – ez járulhatott hozzá az eddigi legdurvább jégkorszak kialakulásához. A szimulációk ezt a feltételezést igazolják.
Amerikai kutatók úgy vélik, megtalálták, miért alakult ki jégkorszak a Földön.
A Fertő tó már nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt is létezhetett, ráadásul a mainál jelentősen nagyobb területen – derül ki egy új módszereket alkalmazó kutatásból.
Még ma is folyik a vita arról, hogy mi okozhatta nem csupán a mamutok, hanem úgy általában a nagytestű állatok (megafauna) populációjának jól ismert csökkenését. Sokan az éghajlat változásában találják meg a magyarázatot, dán kutatók azonban biztosak abban, megtalálták az igazi, másra utaló bizonyítékokat.
Egy esetleges jövőbeni jégkorszak, valamint a globális felmelegedés folytatódása esetén is elképzelte az MI, hogyan nézhetnek majd ki a kutyák 10 000 évvel később. A vicc kedvéért egy fotón azt is látni lehet, hogyan mutatna egy kutya a Marson, ha az emberiség kolonizálná a vörös bolygót.
A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá egy friss magyar tanulmány.
Mintegy 2,9 milliárd évesek azok a gleccsermaradványok, melyeket Dél-Afrikában találtak. Létezésük a Föld történetére vonatkozó több elméletet is megerősít.
Nem mindegy, hogy az ózon a légkör melyik részében található. Például nagyjából 50 km-es magasságban jótékony, ugyanis kiszűri a Nap káros sugarait. De mi történne, ha eltűnne? Ennek járt utána két kutató.
Az állatok körül látható pöttyök az ősi barlangrajzokon a holdhónapok szerint jelölhették, hogy mikor párosodtak.
Milliók vagy akár milliárdok halnának éhen, lakhatatlanná válna a Föld jelentős része. Még akkor is bekövetkezne egy ilyen jégkorszak, ha korlátozott maradna az atomháború.