A helyi jövedelmekhez viszonyítva a helyi ingatlanárakat a kistelepülések ingatlanpiaca egy nagyságrenddel olcsóbb, mint a fővárosi. Egyévi budapesti jövedelemből 4 négyzetméter budapesti használt lakás sem jön ki.
A lakásárak a jövedelmekhez viszonyítva is nőttek az elmúlt években. A társadalmi egyenlőtlenség hatalmas, a felső ötöd jövedelméből kétszer annyi négyzetméterre futja, mint a közepes jövedelműekéből, és ötször annyira, mint a legszegényebbekéből.
A nagyon olcsótól a nagyon drágáig, a nagyon kicsitől a hatalmasig mindenféle ingatlan gazdára talált idén.
Utcaszintre lebontva tette közzé a KSH, milyen árakon lehetett tavaly ingatlanokat eladni. Az ország legdrágább utcája most először nem budapesti, az első helyhez 2 millió 639 ezer forintos négyzetméterár kellett, míg a legolcsóbb helyen 23 ezer forint volt a házak négyzetméterenkénti ára.
Egy új lakást közel 13 évnyi nettó átlagkeresetből lehet megvenni Magyarországon, de Budapesten ennél is rosszabb a helyzet, ott közel 17 évet kell várnia annak, aki bérből él. Már persze ha se ételre, se italra, se semmire nem költ közben. Ha igen, akkor ez a szám könnyen felugorhat 30-40 évre.
2015 óta a lakásbérleti díjak megduplázódtak.
Mélyponton vannak a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma alapján ez egy darabig még így is marad. Az árak alig emelkednek az újlakás-piacon, leginkább azért, mert elérték a fizetőképe kereslet plafonját.
Egyre többen hirdetnek eladásra ingatlant, az érdeklődések száma is megugrott, a drágulás viszont az év első négy hónapjában még csak 3,5 százalékos volt.
20 százalék fölötti hozamot könyvelhet el, aki 2015-ben ingatlanba fektetett. Jelenleg 4-5 százalékos hozamot termel egy ingatlan, aminél bőven vannak jobb befektetések.
185 százalékkal drágábbak most a magyar lakások, mint 2010-ben voltak.
Eddig nem Rákosrendező és környéke volt a luxusingatlan-beruházások legnépszerűbb célpontja, a beruházás hatására azonban ez megváltozhat.
Az egyik településen a lakóknak már az ötöde romániai.